Definíciók

A női-férfi kereseti rés magyarországi számítási gyakorlata: a teljes munkaidőben alkalmazásban álló nők havi bruttó átlagkeresete hány százalékkal alacsonyabb, mint a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaké. A mutató értékének meghatározása során a teljes nemzetgazdaságon belül a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásokat, valamennyi költségvetési intézményt és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteket vesszük figyelembe. Női-férfi kereseti rés az Európai Unióban: a nők és a férfiak 1 órára jutó bruttó átlagkeresete közötti különbség aránya a férfiak 1 órára jutó bruttó átlagkeresetéhez viszonyítva a mezőgazdaság és a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás gazdasági ágak nélküli nemzetgazdaságban, a legalább 10 főt foglalkoztató gazdasági szervezetek körében.

Relevancia

A nők és a férfiak keresetének különbségét mérő mutatók fontosak az esélyegyenlőség jellemzése szempontjából. Az egyenlő munkáért egyenlő bér alapelve nemcsak a hazai joggyakorlatban jelenik meg (A munka törvénykönyve, esélyegyenlőségi törvény), hanem uniós követelmény is, továbbá szerepel az ENSZ fenntartható fejlődési céljai között is.

Elemzés

A nők és a férfiak keresetében megmutatkozó különbség mögött nem kizárólag az egyenlő bánásmód megsértése állhat, hanem a foglalkoztatási jellemzők eltérései is meghúzódnak, többek között a foglalkozás jellege, a munkáltató ágazata, az életkor, a legmagasabb befejezett iskolai végzettség, a munkatapasztalat hossza és a teljesített munkaóra szerinti összetétel eltérései is. A diszkrimináció tényének mérésére nincs általánosan elfogadott statisztikai módszer se a hazai, se a nemzetközi gyakorlatban, ezért aggregált, a különböző tényezők együttes hatását kifejező mutatót használunk. A hazai gyakorlatban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete alapján számított nemek közötti százalékos különbség mérése a legelterjedtebb. 2021-ben a férfi és a női alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete alapján számolt kereseti rés 16,1%-ot tett ki a teljes munkaidősök körében, az egy évvel korábbihoz képest kismértékben nőtt.

A vállalkozói szférában 15,7%, a költségvetésben 17,8%, a nonprofit szektorban pedig 15,5% volt a különbség, a költségvetésben és a nonprofit szektorban ez a tavalyinál magasabb érték.

A költségvetésben részben a 2021-ben bevezetett egészségügyi szolgálati jogviszony magyarázhatja a kereseti rés növekedését. A jelentős orvosi béremelés a férfiak keresetátlagát jobban megemelte, mint a nőkét, mivel az egészségügyben a férfiak nagyobb arányban dolgoznak magasabb presztízsű, így magasabb keresettel járó foglalkozásokban. A nonprofit szektorban – egyes felsőoktatási intézmények fenntartóváltása miatt – a férfiak körében jelentősen megnőtt az egyetemi, főiskolai oktatók, tanárok aránya, ami a szektoron belül megnövelte a kereseti rést.

A vállalkozói szektorban nem változott a rés, a keresetkülönbségek egyik ágban sem tértek el jelentősen a 2020-as értékektől. 2021-ben – hasonlóan a 2020-as évhez – a művészet, szórakoztatás, szabadidő területét jellemezte a legnagyobb kereseti rés (43,9%), itt sokkal magasabb a kiemelkedő átlagkeresettel rendelkező foglalkozásokban (sportoló, edző) dolgozó férfiak aránya. A legmagasabb kereseti átlaggal bíró pénzügyi, biztosítási tevékenység területén a második legmagasabb volt a kereseti rés (37,3%), hasonlóan az Európai Unió számos tagállamához. A férfi munkavállalók között magasabb a vezetői és a magas képzettséget igénylő foglalkozásokban dolgozók aránya, ahol mind a keresetek, mind pedig a jutalmak átlaga magasabb az egész ágra jellemzőnél. Az átlagnál nagyobb volt a rés a férfiak javára a legtöbb alkalmazásban állót foglalkoztató feldolgozóiparban is (23,5%), ennek egyik oka a pótlékok közötti különbség: a férfiak esetében nagyobb volt azok aránya, akik részesültek pótlékokban, illetve a pótlékok átlaga is magasabb volt. A férfiak között nagyobb a vezetők és a magas képzettséget igénylő foglalkozásokban dolgozók aránya, de a jutalom átlaga is magasabb körükben. Összesen csak két ágban magasabb a nők bruttó átlagkeresete a férfiakénál: az építőiparban és a szállítás, raktározás területén (–10,6, illetve –1,3 %). A különbségek jelentős részét az magyarázza, hogy az ezen ágazatokban dolgozó nők nagyobb része tölt be kvalifikáltabb munkát igénylő álláshelyet, mint az ugyanitt dolgozó férfiak.

Nemzetközi kitekintés

A női-férfi kereseti rés mérésének uniós gyakorlata az 1 órára jutó rendszeres keresetben meglévő különbségeket mutatja. Ugyanakkor a 10 fő alatti szervezetek, valamint a mezőgazdaság és a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás adatait a közzétett mutató nem tartalmazza. 2020-ban hazánkban az Európai Unió 27 tagországára számított 13,0%-os értéknél magasabb, 17,2% volt a mutató értéke, ez alapján a tagországok sorrendjében a nagyobb kereseti réssel rendelkező országok közé tartoztunk. A kétféleképpen számított kereseti rés között látható különbség magyarázata egyrészt az Eurostat és a hazai vonatkozási kör eltérése, másrészt az, hogy a havi bruttó keresettel számított hazai mutató tartalmazza a nem havi rendszerességgel fizetett prémiumokat, jutalmakat és egyéb kereseti elemeket, míg az órakereset segítségével számított uniós mutató nem tartalmazza ezeket.