Definíciók
2018. június 30-át megelőzően a nyomozóhatóságok által használt sértetti adatgyűjtési egység a regisztrált sértetti kategória volt. Ez megegyezett a regisztrált bűncselekmény sértettjeként rögzített, a rögzítése időpontjára, az adott ügyben egyszer elszámolt személyek számával. 2018. július 1-jétől kezdődően a regisztrált sértettek száma csak néhány alábontó ismérv esetében adható már csak meg, ehelyett a legtöbb esetben a bűncselekmény sértetté válásainak számát rögzítik. Utóbbi szám megegyezik a regisztrált bűncselekmény sértettjeként rögzített, a rögzítése időpontjára, az adott ügyben regisztrált bűncselekmények számával egyezően (akár többször) elszámolt személyek számával. Miután utóbbi definíció lehetőséget ad az adatok halmozódására, a sértetté válások száma ezért nem összehasonlítható a korábbi évek sértetti adataival. Mind a regisztrált sértettek, mind a sértetté válások területi alábontására az elkövetés helye alapján kerül sor.
Relevancia
A fenntartható társadalmi együttélés egyik legelemibb feltétele mindannyiunk biztonságának megteremtése, amely a megélhetéshez szükséges anyagi és emberi erőforrások rendelkezésre állásán túl azt is magában foglalja, hogy testi és lelki épségünket nem fenyegeti semmilyen veszély, nem válunk bűncselekmény áldozatává. Míg a személy elleni bűncselekmények a munkára való alkalmasságunkat, valamint az életmódunk, szokásaink, családi életünk és szabadidőnk irányítására való képességünket akadályozzák, a vagyon elleni bűncselekmények a felhalmozott erőforrásaink megfogyatkozásával fenyegetnek. A fenntartható fejlődésnek tehát mindenképp együtt kell járnia a sértetté válások számának csökkenésével is.
Elemzés
A személy elleni és vagyon elleni bűncselekmények regisztrált sértettjeinek száma és lakosságarányos mérőszáma is 2012-ben érte el a csúcsát. Ebben az évben hozzávetőlegesen 238.500 fő ilyen típusú sértettet regisztráltak a nyomozóhatóságok, amely ezer főre vetítve 24 fő sértettként való regisztrálását jelentette. 2012 után a regisztrált sértettek száma csökkenésnek indult, melynek okait egyaránt vissza lehet vezetni társadalmi folyamatokra és az adatgyűjtésben bekövetkező módszertani változtatásokra is, amelyeknek legfőbb oka a 2013. július 1-jén hatályba lépett 2012. évi C. törvény, azaz az új Büntető törvénykönyv bevezetése volt. Utóbbi többek között a vagyon elleni bűncselekmények számának (ezáltal értelemszerűen a regisztrált sértettjeinek) csökkenését hozta magával, miután magasabbra került ezeknek a bűncselekményként való regisztrálásához szükséges minimum értékhatára.
Mindezzel együtt figyelemre méltó, hogy a 2012-es értékhez képest öt évvel később, 2017-ben már majdnem csak feleannyi, nagyjából 121.700 sértettet regisztráltak a személy elleni és vagyon elleni bűncselekmények esetében, és ezen a tendencián a 2018. július 1-jén bekövetkezett adatgyűjtés-módszertani módosítás sem változtatott (a módszertani változást lásd bővebben a Definíciók szövegrészben). Az adatgyűjtési egységtől függetlenül 2018 után már nem ment 100 ezer fölé ezen bűncselekménytípusok sértetté válásainak száma, ezzel párhuzamosan pedig a lakosságarányos mérőszámuk is egyre kisebb értékeket vett fel, 2021-ben például már csak 7,3 sértetté válás jutott ezer hazai lakosra.
A személy elleni és vagyon elleni bűncselekmények sértetté válásainak 2021-es adatait megvizsgálva kitűnik, hogy abszolút értékben a leggyakrabban a 25–59 éves, az igazságügyi statisztika szerinti felnőtt korú személyek váltak ezen bűncselekmények sértettjévé: ezer azonos korú személyre vetítve azonban mégis valamivel több sértetté válás jut a 18–24 éves fiatal felnőtt korosztályra. Érdekesen alakul ezeknek a sértetté válási korcsoportoknak a nemi eloszlása, miután a fiatal felnőttek esetében valamivel kiegyenlítettebb a nemi arány (férfiak: 11,4 fő; nők: 8,3 fő), mint a felnőttek esetében (férfiak: 12,2 fő; nők: 7,6 fő). A gyermekkorú személyek sértetté válásaira egyébként is jellemzőek az átlag alatti értékek, ráadásul a vagyon elleni bűncselekmények az ő esetükben nagyon ritkák, ezért azt látjuk, hogy náluk 0,8 fő sértetté válása jut ezer főre. Az elkövetés helye szerinti területi bontásban vizsgált, a személy elleni és vagyon elleni bűncselekményekre vonatkozó sértetté válási listát Budapest (9,8 fő) és Borsod-Abaúj-Zemplén megye (9 fő) ezer főre vetített adatai vezetik, itt regisztrálták tehát a személy és vagyon elleni bűncselekmények legtöbb sértetté válását az országban. Lakosságarányosan a legkevesebb sértetté válást Hajdú-Bihar (5,2 fő) és Vas megyében (5,3 fő) regisztrálták.
STADAT-táblák
11.1.1.1.Az igazságszolgáltatás összefoglaló adatai 11.1.1.5.Regisztrált sértettek, sértetté válások 11.1.2.3.Regisztrált sértettek, sértetté válások megye és régió szerint 11.2.1.1.Regisztrált bűncselekmények, elkövetők, bűnelkövetések, sértettek, sértetté válások negyedévenként 11.2.2.1.Regisztrált bűncselekmények, elkövetők, bűnelkövetések, sértettek, sértetté válások negyedévenként megye és régió szerintA kiadvány adatai 2022. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük, keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT-linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.