Definíciók
Az egészségi állapot jellemzésére a leginkább elfogadott, lakossági felvételből származó mutató az egészség önértékelése (vélt egészség), vagyis a válaszadó az egészségi állapotát egy ötfokozatú skálán határozza meg. A válaszlehetőségek a nagyon jótól a nagyon rosszig terjednek. A jövedelmi ötödök számításakor a háztartás nagyságát és összetételét is tekintetbe vesszük, és az egy főre jutó jövedelem értékével számolunk. A népességet az egy főre jutó jövedelem nagysága szerint növekvő sorba rendezve és öt egyenlő részre osztva, az egyes ötödökbe a népesség 20%-a tartozik, a legszegényebbek az 1., a leggazdagabbak az 5. ötödbe. A közölt adatok forrása az Európai Unió harmonizált jövedelemre és életkörülményekre vonatkozó felvétele (EU-SILC, European Union Statistics on Income and Living Conditions).
Relevancia
A vélt egészség indikátor az egészségi állapot (közvetetten életminőség) jellemzésére, mérésére szolgáló szubjektív mutató, az egyének saját egészségükről alkotott véleményén alapul. A mutató szoros kapcsolatban van a tényleges egészségi állapottal és a nem, kor mellett számos egyéb tényezővel, mint például az iskolai végzettséggel és a jövedelmi helyzettel is.
Elemzés
2021-ben a felnőtt lakosság túlnyomó többsége (92%) elégedett volt egészségi állapotával, vagy legalábbis megfelelőnek tartotta azt. Egészségét jónak vagy nagyon jónak 65%-uk ítélte, ez az arány 2020-hoz képest három százalékpontos növekedést mutat. A férfiak pozitívabban vélekednek saját egészségükről, noha a halálozási adatok és az egészségmagatartás vizsgálatából adódó eredmények is arra utalnak, hogy a nők alapvetően többet törődnek az egészségükkel, és inkább élnek kockázatkerülő módon (a rendszeres dohányzás, az alkoholfogyasztás, a túlsúly vagy az elhízottság előfordulási gyakorisága a férfiak körében jelentősen magasabb). 2021-ben a férfiak 68, a nők 62%-a tartotta nagyon jónak vagy jónak az egészségét. A nagyon jó anyagi helyzetűek jóval nagyobb arányban állítják magukról, hogy kitűnő egészségi állapotnak örvendenek, mint az alacsonyabb jövedelműek. A magas jövedelműek körében mindössze 2,9% azoknak az aránya, akik rossznak vagy nagyon rossznak ítélik az egészségüket, míg az alacsony jövedelműeknél 15% az egészségükkel elégedetlenek aránya. Az egyén egészségmegőrzését és egészségtudatos magatartását befolyásolja az iskolázottság. A felsőfokú végzettségűek lényegesen jobbnak tartják az egészségüket, mint a csak általános iskolai vagy középfokú végzettséggel rendelkezők.
Nemzetközi kitekintés
Az EU-SILC felmérése kimutatta, hogy az európai átlaghoz képest a hazai lakosság kisebb hányada értékelte nagyon jónak vagy jónak az egészségi állapotát (2019-ben 65%, szemben az EU27 69%-os átlagával). 2009 és 2019 között az uniós átlagtól való eltérés 8 és 12 százalékpont között ingadozott. 2019-től kezdve a hazai érték emelkedett, míg az uniós stagnált, így a különbség a 2019-es 10 százalékpontos értékről 2021-re 4,3 százalékpontra csökkent.
STADAT-táblák
4.1.1.34.Vélt egészség nem és korcsoport szerintA kiadvány adatai 2022. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük, keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT-linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.