Definíciók
A primer (elsődleges vagy alap-) energia olyan, megújuló és nem megújuló energiaforrásból származó energia, amely nem esett át semminemű átalakításon vagy feldolgozási eljáráson. A szekunder (másodlagos) energia a primer energiából átalakított energia (pl. folyékony üzemanyagok, villamos energia). Kiadványunkban a nukleáris energiát hazai termelésűnek tekintjük, amely egyaránt magába foglalja az atomerőművi villamos energiát, valamint a közvetlen hőhasznosítást. A megújuló és a hulladékból termelt energia összetevői: biogáz, biomassza, bioüzemanyag, víz, szél, geotermikus energia, napkollektorral termelt hőenergia, fotovoltaikus villamos energia, valamint kommunális és ipari hulladék.
Relevancia
A primer energiafelhasználás a társadalom és gazdaság energiaigényét fejezi ki. A környezeti fenntarthatóság és a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében általános cél a fajlagos energiafelhasználás csökkentése.
Elemzés
Magyarországon a fajlagos (egy főre jutó) primerenergia-felhasználás a 2000. évi 2,3-ről 2020-ra 2,5 kőolajegyenérték-tonna/főre nőtt. Ezen időszak során a felhasználás energiaforrások szerinti összetételében végig a földgáz dominált, legmagasabb részesedését 2003-ban érte el 45%-kal, ez 2020-ra 33%-ra mérséklődött. Jelentősen visszaesett a szén és széntermékek felhasználása (15-ről 6,4%-ra), míg a megújulók és a hulladékok részesedése 3,4-ről 12%-ra bővült.
Nemzetközi kitekintés
2020-ban a legmagasabb fajlagos primerenergia-felhasználással jellemezhető uniós tagállamok Luxemburg, Finnország és Svédország voltak (126, 95, illetve 46%-kal az uniós átlag fölött), míg a legalacsonyabb értékekkel Málta, Románia és Görögország bírt (48, 42, illetve 33%-kal a közösségi átlag alatt). Magyarország értéke az uniós átlag 89%-a.
A kiadvány adatai 2022. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük, keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT-linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.