Definíciók
A mezőgazdasági munkaerő-termelékenységet a bruttó hozzáadott érték és az éves munkaerőegység (ÉME) hányadosa fejezi ki.
A bruttó hozzáadott érték az alapáron számított teljes mezőgazdasági kibocsátás és a folyó termelőfelhasználás különbsége. Egy ÉME egyetlen olyan személy munkaidő-ráfordításának felel meg, aki egy egész éven át teljes munkaidőben végez mezőgazdasági tevékenységet (1 ÉME = 1800 munkaóra). Az alapár nem más, mint a termelő által értékesített termékéért a vásárlótól kapott ár, hozzáadva a terméktámogatásokat és levonva a termékadókat.
Relevancia
A munkaerő-termelékenységi mutató információt szolgáltat a munkaerő-felhasználás hatékonyságáról, illetve lehetővé teszi az ágazatok és az országok közötti összehasonlítást. A mutató értékét többek között a kibocsátás szerkezete, a ráfordítások nagysága és azok felhasználási hatékonysága vagy a termelési technológiák fejlettsége befolyásolja.
Elemzés
A 2012-es hazai munkaerő-termelékenység 2019-re közel megduplázódott, összege meghaladta a 3 millió forintot. Az ezt követő két évben a munkaerő-termelékenység 4,0%-kal csökkent, amely többek között visszavezethető a kibocsátás szerkezetében bekövetkező változásokra. A két év alatt a változatlan alapáron számolt bruttó hozzáadott érték 15, a növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátása 8,6%-kal csökkent, az élő állatok és állati termékek kibocsátása 2,2%-kal nőtt.
Nemzetközi kitekintés
2021-ben az előzetes adatok szerint a hazai munkaerő termelékenysége az uniós tagországok között az alacsonyabbak közé tartozott, csak Lengyelországban, Szlovéniában, Romániában, Lettországban és Horvátországban volt a magyarországinál kisebb a mutató nagysága. A hazai érték (9 ezer euró/éves munkaerőegység) az uniós átlag közel fele, a német, a spanyol és a francia érték negyede.
A kiadvány adatai 2022. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük, keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT-linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.