Fenntartható fejlődés indikátorai

Fő indikátor piktogramja

A magyarországi CO₂-kibocsátás termelési és fogyasztási megközelítésből való felosztása, 2019

A magyarországi CO₂-kibocsátás termelési és fogyasztási megközelítésből való felosztása, 2019

a) Az importált kibocsátás azt a szén-dioxid-mennyiséget jelenti, amelyet abban az esetben bocsátottak volna ki, ha az importált termékeket Magyarországon magyarországi termelési technológiával állították volna elő.

Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
Magyarországon az egy főre vetített karbonlábnyom 6,23 tonna szén-dioxid volt 2019-ben.
A termelési és fogyasztási megközelítésben számolt egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás szorosan együtt mozog.
Az építőipar karbonlábnyoma a legnagyobb.

Definíciók

A karbonlábnyom az Eurostat definíciója szerint a termékek végső felhasználása által keletkezett szén-dioxid. Áttételesen azt mutatja meg, hogy mennyire bánunk takarékosan és fenntartható módon a különböző erőforrásainkkal. (Lábnyom bármely más szennyező anyagra is számítható.) A szén-dioxid a legjelentősebb ÜHG, ezért is érdemes kiszámítani a karbonlábnyomát. A termékek végső felhasználása magában foglalja a magánháztartási és kormányzati fogyasztást, valamint a bruttó állóeszköz-felhalmozás céljából történő termékfelhasználást, vagyis az épületekbe, gyárakba, üzemekbe, motorgépjárművekbe és infrastruktúrába történő befektetéseket. A karbonlábnyom becslése tartalmaz minden, a végtermék előállítása érdekében felmerült szén-dioxid-kibocsátást, beleértve a köztes ráfordítások, valamint a külföldi munkálatok kibocsátásait is. A hazai karbonlábnyom tehát megmutatja, hogy mennyi szén-dioxidot bocsátottak ki a teljes termelési láncon keresztül a hazai termékkeresletnek tulajdoníthatóan, függetlenül attól, hogy a szén-dioxid-kibocsátás melyik országban, illetve nemzetgazdasági ágazatban merült fel ténylegesen. A számítási modell azt feltételezi, hogy az importált termékeket is a hazaihoz hasonló technológiával állították elő. Ez azért fontos, mert nemzetközi energiastatisztikai tapasztalat szerint a világ kevésbé fejlett részein működő gazdaságok általában karbonintenzívebb gyártási technológiákat alkalmaznak, mint az Európai Unió.

Relevancia

A levegőbe történő kibocsátás pontos ismerete fontos a gazdaság és a környezet közötti kölcsönhatás nyomon követése szempontjából, különösen a globális éghajlatváltozással való összefüggésben. A levegőkibocsátási számlák relevanciáját növeli a nemzeti számlákkal konzisztens fogalmi keret alkalmazása, amely lehetővé teszi pl. a termelés, a hozzáadott érték, a foglalkoztatás, a GDP stb. becsléseivel való összehasonlítást.
A legnagyobb volumenben kibocsátott üvegházhatású gáz a szén-dioxid. Magyarországon a kibocsátott ÜHG mintegy 75%-áért felelős a szén-dioxid, ezért különösen fontos kibocsátásának monitorozása.

Elemzés

Magyarországon az egy főre vetített karbonlábnyom 6,23 tonna szén-dioxid volt 2019-ben. A fogyasztási és termelési megközelítéssel számolt egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás szorosan együtt mozog. A három legnagyobb karbonlábnyommal rendelkező ágazat az építőipar, az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása és az energiaellátás.

A szén-dioxid-kibocsátás termelési megközelítése mutatja, hogy mekkora emisszió tulajdonítható a magyar gazdaság működésének. 2019-ben ez az érték 5,52 tonna/fő szén-dioxidnak felelt meg, amelyből 1,58 tonna/fő a magánháztartások tevékenységéhez, 3,94 tonna/fő kibocsátás pedig a hazai termelési aktivitáshoz kapcsolódott. Ezen belül az exportált termékek és szolgáltatások értéke meghaladta a hazai végső felhasználáshoz kapcsolódó termékek és szolgáltatások értékét.

Magyarországon az egy főre vetített karbonlábnyom 6,23 tonna szén-dioxid volt 2019-ben. (Az EU27-ben ugyanebben az évben ez az érték 6,8 tonna/fő volt [2022. márciusi Eurostat-adat].) Ez az érték a magánháztartások általi szén-dioxid-kibocsátásból – amelynek forrása döntően a tüzelőanyagok elégetése a hűtéssel, fűtéssel és a gépjárművel való közlekedéssel – és a Magyarországon fogyasztott vagy beruházott végtermékek termelési láncán keresztül közvetetten kibocsátott szén-dioxidból tevődött össze. Ez utóbbiból 1,73 tonna/fő a hazai termelési aktivitásnak volt tulajdonítható. További 2,93 tonna/fő a Magyarországon kívüli termelési aktivitásból származott, amely által az országba importált közbenső és végtermékeket állítottak elő.

Vagyis azáltal, hogy a hazai gazdaság 2019-ben különböző termékeket és szolgáltatásokat importált, Magyarország ennyivel kevesebb szén-dioxidot bocsátott ki. A két megközelítés közötti különbség a realizált kibocsátás nettó exportértéke.

2015 és 2016 között a termelési megközelítéssel számolt egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás azért nőtt, mert a hazai előállítású termékek végső fogyasztási kiadásainak növekedését nem tudta ellensúlyozni a hazai bruttó állóeszközök értékcsökkenése, valamint a bruttó értékének és a termékek és szolgáltatások exportjának csökkenése.

Ugyanebben az időszakban a fogyasztási megközelítéssel számolt egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás azért csökkent, mert a hazai előállítású termékek végső fogyasztási kiadásainak növekedését meghaladta a hazai és a külföldi állóeszközök értékcsökkenése, továbbá a bruttó értékének és a külföldről származó termékek végső fogyasztási kiadásainak mérséklődése.
A végső felhasználást tekintve, 2019-ben az építőiparnak volt a legnagyobb a karbonlábnyoma, ezt követte az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása és az energiaellátás.

2010 és 2019 között az energiaellátás karbonlábnyoma az időszak végére jelentősen csökkent, mert a végső fogyasztási kiadások csökkentek. Az építőiparé 2010-től 2012-ig mérséklődött, majd egy átmeneti 2016-os csökkenés kivételével újra nőtt, mert a bruttó állóeszköz-felhalmozás növekedésével párhuzamosan az út- és autópályaépítések, valamint az épületépítések volumene is jelentősen növekedett. Az élelmiszer-, ital-, dohánytermékgyártás karbonlábnyoma lényegében stagnált.

A kiadvány adatai 2022. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük, keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT-linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.