Fenntartható fejlődés indikátorai

Fő indikátor piktogramja
Rövid táv
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként

Definíciók

A foglalkoztatási arány a foglalkoztatottaknak a népességhez viszonyított aránya. Foglalkoztatott, aki a kérdezés hetét megelőző héten (az ún. vonatkozási héten) legalább 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendelkezett munkával, de abban átmenetileg (pl. betegség, szabadság, ideértve a szülési szabadságot is) nem dolgozott.

2021. január 1-jétől a gyed, gyes mellett dolgozókon túl azok a – korábban inaktívnak vagy munkanélkülinek számító – személyek is foglalkoztatottnak minősülnek, akik a gyermekgondozási ellátás igénybevétele előtt dolgoztak utoljára, a távollét idején pénzbeli juttatásban részesülnek, és az ellátás igénybevételét követően visszatérhetnek korábbi munkahelyükre. Vagyis a munkájuktól gyermekgondozási ellátás igénybevétele miatt tartósan távol lévők. A módszertani változás eredményeként a nők foglalkoztatási mutatói jelentős mértékben módosultak.

Romának azokat tekintjük, akik a Munkaerőfelmérés során roma nemzetiségűnek vallották magukat. Az elemzés során a magukat romának vallók csoportját hasonlítjuk össze a magukat nem romának vallók csoportjával.

Relevancia

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia célként jelöli meg a társadalmi kohézió növelését, valamint a leszakadó csoportok integrációját. A romák foglalkoztatásban való részvétele – a magyar társadalom többi tagjának részvételi arányával összehasonlítva – jól mutatja országunk legnépesebb nemzetiségi csoportját jellemző integráció mértékét.

Elemzés

A roma népesség – akiknek közel négyötöde legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezik, szemben a nem romákat jellemző kevesebb mint egyötöddel – az átlagosnál kisebb arányban és kevésbé előnyös pozíciókban van jelen a munkaerőpiacon. Az alacsony foglalkoztatási rátához az iskolai végzettség szerinti összetételen túl hozzájárul a roma népesség területi megoszlása.

A vizsgált időszakban (2014–2021) a romák munkaerőpiaci helyzete a nem roma népességével párhuzamosan alakult: 2014 óta alapvetően erőteljes javulás volt tapasztalható, amely a járvány hatására megtört. A romák hátránya jelentősen nem mérséklődött, a roma és a nem roma népesség foglalkoztatási rátáinak különbsége 25 és 30 százalékpont körül alakult, 2021-ben 28 százalékpont volt. A romák munkanélküliségi rátája a 2014. évi 30,1-ről 2019-re 16,7%-ra csökkent, az utóbbi két évben azonban ismét növekedésnek indult, és 2021-ben megközelítette a 20%-ot.

A férfiak és a nők foglalkoztatási rátája közötti különbség a magukat romának vallók körében lényegesen nagyobb, mint a népesség többi részében. A nők munkavállalását a nem roma családokra jellemzőnél nagyobb gyermekszám is korlátozza. 2021-ben a 15–64 éves roma férfiak 57,8%-a volt foglalkoztatott, a nőknek azonban csak 34,3%-a. Jóllehet ez utóbbi arány csaknem 9 százalékponttal magasabb a 2014. évinél, az utóbbi két évben a roma nők foglalkoztatása visszaesett 4 százalékponttal.
Továbbra is igen kevés roma fiatal szerez szakmai végzettséget. A 18–24 éves roma fiatalok több mint 60%-a korai iskolaelhagyó volt 2021-ben, ami egyben magyarázatot nyújt arra, hogy körükben a se nem tanulók, se nem dolgozók aránya (NEET-ráta) több mint négyszerese a nem romákra jellemzőnek.

A romák és a nem romák között jelentős és alig mérséklődő különbség, hogy az előbbieknél magas a kisebb foglalkoztatási biztonságot (és keresetet) eredményező foglalkoztatási formák aránya. A közfoglalkoztatás szerepe a romák munkához juttatásában – bár 2014 óta jelentősen csökkent – még mindig jóval meghaladja a nem romákra jellemzőt. 2021-ben a roma foglalkoztatottak 21%-a, vagyis közel negyede közfoglalkoztatottnak vallotta magát (2014-ben ugyanez az arány még 33% volt). Ettől nem független az sem, hogy minden harmadik roma foglalkoztatott 2021-ben határozott idejű szerződéssel dolgozott, miközben a nem romák esetében ez az alkalmazási forma az 5%-ot sem érte el. Az alacsony iskolai végzettségűek túlsúlyából következően a roma foglalkoztatottak majdnem fele egyszerű, képzettséget nem igénylő munkát végzett.

A foglalkoztatás javulása és a munkanélküliség csökkenése azt eredményezte, hogy 2014 és 2021 között a foglalkoztatott nélküli háztartásban élő 18–59 évesek aránya a romák esetében 15 százalékponttal csökkent, de még mindig megközelíti a 20%-ot, míg a nem romák körében 5% alatt marad.

A romák jelentős része az ország kedvezőtlen munkaerőpiaci helyzetű térségeiben és/vagy rossz közlekedési kapcsolat jellemezte községekben él, ahol nemcsak a helybeni munkalehetőség kevés, de ingázási távolságban sincs érdemi munkahelykínálat. 2021-ben a roma lakosság döntő többsége, csaknem 10%-a Észak-Magyarországon élt, míg a legkevesebben közülük Nyugat-Dunántúlon és Pest régióban laktak.

A kiadvány adatai 2022. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak.