Definíciók
A kutatás-fejlesztés olyan módszeresen folytatott alkotómunkát jelent, amely a meglévő ismeretanyag bővítésére szolgál – beleértve az emberről, a kultúráról és a társadalomról szerzett ismereteket egyaránt –, valamint arra, hogy ezt az ismeretanyagot új alkalmazások kidolgozására használják fel. A kutatás-fejlesztési ráfordítások, valamint a K+F-tevékenység mérésére, nemzetközi összehasonlítására használt legelterjedtebb mutatószám a GDP százalékában fejezi ki a K+F-ráfordítások összegét. A K+F-ráfordítás a K+F-költség és a K+F-beruházás áfa nélküli együttes összege, bármilyen hazai vagy külföldi forrásból is származik, függetlenül attól, hogy a pénzforrás eredetileg kutatásra, fejlesztésre vagy más célra állt rendelkezésre.
Relevancia
Európában a K+F-kiadások aránya elmarad a legjelentősebb globális versenytársak, mindenekelőtt az Amerikai Egyesült Államok és Japán értékétől, ez elsősorban a vállalkozások alacsony beruházási szintjének tulajdonítható. Az európai országoknak javítaniuk kell az üzleti szféra K+F-be történő beruházásaira vonatkozó feltételein. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia szükségesnek tartja az innovációs ráfordítások növelését, és a kormány számára ajánlást fogalmaz meg, miszerint a vállalati K+F+I (kutatás+fejlesztés+innováció) támogatásával a kormány nemcsak a környezeti fenntarthatósághoz, hanem a hazai kis- és középvállalkozások fejlődéséhez is hozzájárulhat. Mindez erősítheti a hazai vállalkozások versenyelőnyét, ami a többi nemzeti tőke tekintetében is kedvező hatásokkal járhat.
Elemzés
Magyarországon a kutatás-fejlesztési ráfordítások GDP-hez viszonyított aránya 2009-től meghaladta az 1, 2021-re pedig elérte az 1,64%-ot, amely az ezredforduló értékének több mint a dupláját tette ki. E stratégiailag fontos mutató csaknem folyamatos emelkedése ellenére sem az unióban, sem hazánkban nem teljesült a 2020-ra kitűzött 3, illetve 1,8%-os cél.
Nemzetközi kitekintés
2020-ban a K+F-ráfordítások GDP-hez viszonyított aránya az Európai Unióban átlagosan 2,31%-ot tett ki a előzetes adatok szerint. A GDP-arányos ráfordítás meghaladta a 3%-ot a kutatásokra hagyományosan sokat áldozó tagállamokban: Svédországban, Belgiumban, Ausztriában és Németországban, ezzel szemben a legalacsonyabb Romániában volt, ahol nem érte el a fél százalékot (0,47%).
A kiadvány adatai 2022. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük, keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT-linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.