Definíciók

A vízkivétel mutató a felszíni, valamint a felszín alatti vizekből történő vízkivételeket adja meg millió m³/év mértékegységben, lakossági, ipari és öntözési cél szerinti bontásban. A felszíni és a felszín alatti vízkészletet csökkentő vízkivételeket a vízfelhasználás típusa szerint csoportosítva összegezzük, és a következő kategóriákba soroljuk: ivóvíz, ipari, energetikai, öntözés. A felszíni vízkivételek esetében jelentős még a halgazdálkodás, rekreáció, természetvédelmi vízpótlás és az in situ (helyben történő) vízerőművek általi vízkivétel. A felszín alatti vízkivételek esetében pedig az előzőeken felül a fürdő/gyógyászati és az engedély nélküli (utóbbi becsült mennyiség) vízhasználati kategóriákat különböztetjük meg.

A lakossági vízkivételhez a felszíni vízből biztosított ivóvizet számítjuk, felszín alatti vízkivétel esetében pedig minden olyan ivóvíz minőségű vízkivétel idetartozik, melyek közcélú felhasználásúak (vízműves, magán-, közkutak). A gazdasági ivóvizek nem tartoznak ide.

Az ipari vízkivételekbe a gyártási folyamathoz felhasznált vízmennyiségek tartoznak (bányászat során történő vízkivételek, építőipar, textil-, ruha- és bőripar, fémipar, járműipar, élelmiszeripar, gyógyszergyártás). A vegyiparban és a kohászatban használt hűtővizeket ebbe a kategóriába soroljuk, míg a felszíni vízkivételek esetében az energetikai ipari hűtővizet (villamosenergia-ipar) külön tartjuk nyilván. Ide pl. a Paksi Atomerőmű által felhasznált hűtővizet soroljuk, mivel mennyiségében nagyságrenddel nagyobb, mint a többi ipari vízfelhasználás. Felszín alatti vízkivételnél az ipari vízhasználatba nem tartozik bele a bányászati víztelenítés miatt kitermelt, valamint az energetikai céllal (geotermikus energia) hasznosított víz.

Az öntözési célú vízkivételek a mezőgazdasági termények öntözésére szolgálnak, és jogszabály szerint, ahol lehet, elsősorban felszíni vízből kell az öntözővizet biztosítani. Nem tartozik ide a locsolási céllal kivett felszíni víz.

• Forrás: Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF)

Relevancia

A vízkivételek, vízbevezetések és elterelések megváltoztathatják a felszíni víztestek természetes vízjárását, lefolyási viszonyait, akár olyan mértékben is, hogy az már akadályozza az ökoszisztéma működését és a jó ökológiai állapot elérését. Felszín alatti vízkészletünk európai viszonylatban kiemelkedő jelentőségű, az ivóvízellátás 95%-a felszín alatti vízből történik, emellett kiválóak a termálvizekkel kapcsolatos adottságaink is.

Ez a mutató a felszíni és a felszín alatti vizekből történő, engedély alapján végzett lakossági, ipari és öntözési vízkivételek mennyiségi alakulását mutatja be, azaz három gazdasági és társadalmi szempontból fontos vízhasználati célra fókuszál.

Elemzés

A 2010 és 2020 közötti időszakban ipari, 2021-ben öntözési célra vették ki Magyarországon a legnagyobb mennyiségű felszíni vizet. Ez utóbbi az aszályos időjárásra vezethető vissza. A lakossági célra felszíni vízből kivett ivóvíz mennyisége jóval kevesebb, mint a másik két vízhasználaté, ugyanis hazánkban a lakosság ivóvízzel történő ellátása döntően felszín alatti vízből történik.

A felszín alóli víztermelés mintegy 75%-a szolgálja a lakosság ivóvízigényének kiszolgálását. Az erre a célra kivett vízmennyiség a 2000-es évek elején csökkenő tendenciát mutatott, ami elsősorban az emelkedő vízdíjak miatt volt, 2015 óta azonban ismét növekszik az egy főre eső víztermelés. Öntözési célra viszonylag alacsony víztermelés olvasható ki az adatokból, azonban ebben nincsenek benne az engedély nélküli vízkivételek, melyek mértékét tanulmányok a bejelentett vízmennyiség duplájára becsülik.