Definíciók

A nők aránya a vezetői foglalkozásokban (ISCO 1. főcsoport) dolgozók között.

Relevancia

A mutató információt nyújt arról, hogy a nők milyen arányban képviseltetik magukat a döntéshozói, illetve vezetői, irányítói pozíciókban, és ezáltal arról, hogy milyen érdekérvényesítő erővel rendelkeznek.

Elemzés

A nők aránya a vezetők körében az elmúlt évtizedben csökkent, 2021-ben 36,6%-ot tett ki. A nők, figyelembe véve a részvételüket a teljes foglalkoztatotti körben (47%), a vezetők között alulreprezentáltak.

A vezetői foglalkozásokat magában foglaló főcsoport heterogenitása miatt érdemes a mutatót alcsoportonként, illetve ágazatonként is vizsgálni. A nők Magyarországon a közszolgáltatási ágakban (közigazgatás, oktatás, egészségügy) általában jelentősen felülreprezentáltak, és nincs ez másként a vezetői foglalkozásokat illetően sem; arányuk 2021-ben meghaladta a 60%-ot. Ez összefüggésben lehet azzal, hogy a közszféra általában rugalmasabban, toleránsabban kezeli a gyermekvállalással, gyermekneveléssel kapcsolatos bizonytalanságokat, így hosszabb távon kiszámíthatóbb, biztonságosabb munkahelyet jelent a nők számára. A versenyszféra által dominált ágazatokban dolgozó vezetők között jóval alacsonyabb a képviseletük (30%). A vezetői kört tevékenységi területenként vizsgálva látható, hogy magas arányban vesznek részt a döntéshozatalban igazgatási, pénzügyi, számviteli vagy HR-vezetőként, és kiemelkedően magas a részarányuk az olyan szolgáltatásokat nyújtó szervezetek vagy szervezeti egységek vezetői között is, mint a gyermek- és idősgondozás, oktatás és egészségügy. Ezzel szemben a mezőgazdasági és az ipari termelő vállalatok, egységek, vagy az IT-szolgáltatások vezetői között kevés nőt találunk.

Nemzetközi kitekintés

A nők aránya a vezetők körében Magyarországon meghaladja az Európai Unió országaiban mért átlagot, hazánk az országok rangsorában a középmezőnyben helyezkedik el. Az utóbbi egy évtizedben az uniós átlag folyamatosan nőtt, a magyar arány viszont csökkent, ebből adódóan a különbség mérséklődik.
A legnagyobb arányú, 40% feletti képviselettel Lettországban, Lengyelországban, Svédországban és Észtországban rendelkeznek a nők, míg Cipruson és Luxemburgban 25% alatti a részesedésük.