Definíciók
Az energiaimport-függőség százalékban kifejezett mutatója azt fejezi ki, hogy egy adott ország milyen mértékben szorul importból származó energiaforrásokra a hazai energiaigények teljesítése érdekében. Az indikátort úgy számoljuk ki, hogy a nettó import mennyiségét elosztjuk a bruttó belföldi energiafelhasználás (amelybe ez esetben a készletfelhalmozás is beleértendő) összegével. A nettó import az összes import és az összes export különbözete. Az energiafüggőség negatív előjelű is lehet nettó exportőr esetében, a 100% fölötti pozitív érték pedig készletfelhalmozásra utal. A primer energia (elsődleges vagy alapenergia) olyan, megújuló és nem megújuló energiaforrásból származó energia, amely nem esett át semminemű átalakításon vagy feldolgozási eljáráson. A szekunder (másodlagos) energia a primer energiából átalakított energia (pl. folyékony üzemanyagok, villamos energia). Kiadványunkban a nukleáris energiát hazai termelésűnek tekintjük, amely egyaránt magába foglalja az atomerőművi villamos energiát, valamint a közvetlen hőhasznosítást. A megújuló és a hulladékból termelt energia összetevői: biogáz, biomassza, bioüzemanyag, víz, szél, geotermikus energia, napkollektorral termelt hőenergia, fotovoltaikus villamos energia, valamint kommunális és ipari hulladék.
Relevancia
A fosszilis energiahordozók használata, az energiahordozók importja és az ebből fakadó ellátásbiztonsági kockázat energiagazdálkodásunk számára jelentős feladatokat határoz meg. Az ellátás biztonságossá tételéhez egyrészt elengedhetetlen a megújuló energiahordozók arányának – lokális adottságoknak megfelelő – növelése, másrészt az egyirányú függőség csökkentése, az importforrások diverzifikálása. Az Európai Unió klíma- és energiacsomagja, valamint a 2020-ra vonatkozó energiastratégia egyik fő célkitűzése az energiaimport-függőség csökkentése, a megújuló forrásokból történő energia-előállítás ösztönzése.
Elemzés
Hazánk energiaellátásának jelentős hányadát importból fedezi, a 2020. évi adatok alapján a bruttó belföldi felhasználás 57%-a származott behozatalból. 2000 óta Magyarország energiaimport-függősége jellemzően az uniós átlag fölötti volt, 2019-ben 15 százalékponttal haladta meg a 2000. évit, illetve ebben az évben volt a legmagasabb. 2020-ra jelentős csökkenés következett be, amely részben a gazdaság Covid19-járvány miatti alacsonyabb energiaigényével magyarázható. Primerenergia-termelésünk 2000 és 2020 között 7,1%-kal csökkent. Magyarország hagyományos energiahordozó-készletei (szén és szénhidrogének) nagyrészt kimerültek az elmúlt évtizedek folyamán, ezért energiatermelésünkben ma már nem a fosszilis energiahordozók dominálnak. Összetételét tekintve 39%-kal a nukleáris energiáé a vezető szerep, aránya viszonylag állandó. A megújuló és a hulladékból termelt energia részesedése 31%, ez hőértékben kifejezve közel négyszeresére bővült 2000 óta. Utóbbi főként a biomassza egyre növekvő hasznosításából ered, amely számos hőerőműben a szén helyébe lépett tüzelőanyagként. A biomassza hasznosítása azonban csak akkor járul hozzá a fenntarthatóság előmozdításához, ha a termelése is fenntartható módon történik, például kifejezetten energetikai célra nemesített növényfajták és telepített ültetvények hasznosításával, nem pedig természetes erdőterületek megújítás nélküli tarvágásával. A kőolaj és kőolajtermékek, a földgáz, valamint a szén termelése hőértékben számolva 39, 47, illetve 68%-kal csökkent 2000 óta. A feketekőszén-bányászat megszűnését követően 2014 végén leállt a termelés az utolsó barnakőszénbányánkban is, így széntermelésünk ma már lényegében csak lignitre korlátozódik.
Nemzetközi kitekintés
2000 óta valamennyi évben az EU-ban felhasznált energia több mint 50%-a importból származott. 2020-ban az uniós tagállamok többségében az energiaimport-függőség mértéke 16 országban haladta meg az 50%-ot. A legmagasabb függőségi aránnyal jellemezhető államok Málta (98%), Ciprus (93%) és Luxemburg (92%) voltak. A legalacsonyabb értékekkel Észtország (11%), Románia (28%) és Svédország (34%) bírtak. Magyarország függősége 0,9 százalékponttal alacsonyabb volt az EU27 átlagánál, ezen értékkel az uniós középmezőnyben helyezkedünk el.
A kiadvány adatai 2022. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük, keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT-linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.