Definíciók
A személyszállítás teljesítményét utaskilométerben fejezzük ki, ami alatt egy utas egy kilométerre történő szállítását, összesítve pedig az utasok által megtett távolság egészét értjük.
Relevancia
A 2011-ben jóváhagyott uniós közlekedéspolitikai célkitűzés szerint biztosítani kell, hogy 2050-re a 300 kilométert meghaladó személyszállítás nagyobbrészt vasúton bonyolódjon.
A személyszállítás szerkezetének változtatása, közép-, illetve hosszabb távon pedig a környezetkímélőbb közlekedési módozatokra való átállás összhangban van a hazai stratégiai elképzeléssel.
Elemzés
Az összesített helyközi autóbuszos és vasúti személyszállítási teljesítmény 2004-től csökkenő tendenciát mutat egészen a 2009-es mélypontig, ahol a trend megfordult, és a teljesítmény a 2019-es évre megközelítette az ezredforduló körüli szintet, amely – a pandémiás helyzettel összefüggésben – 2020-tól ismét és a korábbiaknál jelentősebben csökkent.
E két szállítási módozat összteljesítményén belül a vasúti személyszállítás aránya a 2000-es évek közepétől fokozatosan csökkent. A legmagasabb (47%-os), az uniós közlekedéspolitikai célt megközelítő részesedés még 2002-ben és 2004-ben volt megfigyelhető, majd az arány 2020-ra – több mint 10 százalékponttal – 34%-ra csökkent, 2021-ben viszont 3 százalékponttal emelkedett.
Nemzetközi kitekintés
2020-ban az Európai Unió (EU27) tagállamai közül Hollandiában volt a legmagasabb a vasúti személyszállítás szárazföldi személyszállításon1 belüli aránya (79%), ezt követte Franciaország és Németország 60, illetve 57%-kal. Magyarország (28%) a 42%-os uniós átlag és a 36%-os V4-országok átlaga alatt, az uniós rangsor 14. helyén áll. A vasúti közlekedéssel rendelkező tagországok közül Litvánia, Írország és Görögország zárják a listát.
A kiadvány adatai 2022. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük, keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT-linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.