Definíciók
A nemzetközi árversenyképesség egy ország külgazdaságában az árakból – keresleti oldalról közelítve költségekből – adódó nemzetközi piaci előnyét vagy hátrányát mutatja elsődleges versenytársaival szemben. Ennek megítélését a reál effektív árfolyam (Real Effective Exchange Rate – REER) szolgálja, amely a nominál effektív árfolyam (Nominal Effective Exchange Rate – NEER) fogyasztóiár-indexszel történő deflálásával áll elő. A NEER 42 kereskedelmi partnerország (EU27_2020, Ausztrália, Brazília, Dél-Korea, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Hong Kong, Japán, Kanada, Kína, Mexikó, Norvégia, Oroszország, Svájc, Törökország és Új-Zéland) valutáiból képez egy kereskedelmi intenzitástól függően súlyozott kosarat, és ennek árfolyamát veti össze a vizsgált ország valutájával. Amennyiben az index értéke csökken, akkor javul az adott ország versenyképessége, mivel az export olcsóbbá válik, az import pedig drágul, pozitív irányba billentve a fizetési mérleget. A valuta nominális árfolyamváltozása azonban csak egy aspektus a versenyképességben, mivel az függ a költségek (például bérköltség) és az árak alakulásától is. Ezért van szükség a NEER fogyasztóiár-indexszel történő korrekciójára. Amennyiben egy nominális árfolyam-leértékelődést növekvő infláció kísér a kereskedelmi partnereknél, vagy közben belföldön emelkednek a költségek, az a hazai és a külföldi termékek azonos valutában kifejezett árát változatlanul fogja hagyni, ezért szükséges ezeket is figyelembe venni.
Relevancia
A nemzetközi árversenyképesség a fenntarthatóság indikátorai közül elsősorban a gazdasági erőforrások mutatóinak alakulására van hatással: közvetlenül befolyásolja a külkereskedelmi kapcsolatok alakulását, közvetetten a GDP változását.
A fenntartható nemzetierőforrás-gazdálkodás pedig, amellett hogy az aktuális generációk számára magasabb színvonalú életet biztosít, és ellenállóbbá teszi a nemzetgazdaságot a regionális vagy globális, környezeti vagy gazdasági válságok ellen, hozzájárul a gazdaság hosszú távú versenyképességéhez is.
Elemzés
Magyarországon 1995 és 2008 között (a 2006-os, átmeneti csökkenés mellett) a REER-index jelentősen, 54%-kal emelkedett. 2008 után hazánk árversenyképessége – kisebb ingadozások mellett – összességében javult a forint jelentős mértékű árfolyamgyengülése miatt, mivel fizetőeszközünknek a vizsgált 42 országgal szembeni valutaárfolyama (NEER) számottevően leértékelődött. A REER-index értéke 2021-ben 15%-kal volt alacsonyabb a 2008. évinél. Az árversenyképességünk összességében nemcsak javuló tendenciát mutatott 2008 óta, hanem az uniós átlagnál (EU27_2020) is kedvezőbben alakult.
Nemzetközi kitekintés
Míg hazánkat 2015 és 2021 között alapvetően a versenyképesség javulása jellemezte, addig az uniós tagországok többségében romlott a versenyképesség, elsősorban az árfolyam erősödése miatt. Magyarország mellett még Lengyelország, Írország, Ciprus és Svédország esetében csökkent a REER-index értéke, amely 2021-ben Magyarországon volt a legalacsonyabb az uniós tagországok körében. A visegrádi országok közül Csehország és Szlovákia versenyképessége romlott, előbbié az uniós tagországok körében a legnagyobb mértékben vált kedvezőtlenné.
A kiadvány adatai 2022. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak.