Definíciók

Az energiaproduktivitás a bruttó hazai termék (GDP) és a bruttó belföldi energiafelhasználás hányadosa. A GDP kiszámítása 2010. évi árfolyamon történik, euróban, míg az energiafelhasználás mértékegysége kőolajegyenérték-kilogramm.

Relevancia

Az energiaproduktivitás megmutatja, hogy egységnyi energia felhasználásával mekkora GDP-növekedés érhető el. Minél nagyobb az értéke, annál hatékonyabban hasznosítja az energiát a gazdaság. Az energiaproduktivitás nemzetgazdasági szinten csak korlátozottan alkalmas az energiahatékonyság jellemzésére. A gazdaság belső szerkezete, illetve az ország földrajzi adottságai jelentősen befolyásolhatják a mutató alakulását. Energiaigényes ágazatok (például kohászat, vegyipar) jelenléte vagy a magasabb földrajzi szélességeken való fekvés (hidegebb klíma miatti nagyobb fűtési célú energiaigény) akkor is a mutató csökkenését okozzák, ha egyébként az energiahasznosítás a legkorszerűbb technológiákkal történik.

Elemzés

Hazánk energiaproduktivitási mutatója 2000 és 2020 között 48%-kal nőtt, ebben szerepet játszott a gazdaság szerkezetének jelentős átalakulása, valamint az energiatermelés és -felhasználás hatékonyságának növekedése is. Olyan energiaigényes üzemek fejezték be működésüket ebben az időszakban, mint például az ország utolsó timföldgyárai és alumíniumkohója, miközben a gazdaság egészét egyre inkább a szolgáltató szektor dominanciája jellemezte. A lakossági (fűtési célú) energiafelhasználás hatékonysága jelentős mértékben javult, elsősorban a panelprogram keretében végzett, államilag támogatott felújítások, kisebb részben a főként magánerős családiház-hőszigetelések hatására.

Felhasználási szektorokat tekintve a legnagyobb energiaproduktivitás a kereskedelem és közcélú szolgáltatások szektorát jellemzi, és a mutató értékének növekedése is itt volt a legnagyobb 2000 és 2020 között, 147%-os. A mezőgazdaság produktivitása ugyanezen idő alatt 24, az iparé mindössze 2,9%-kal nőtt, míg a közlekedés energiaproduktivitása 2,8%-kal csökkent.

Nemzetközi kitekintés

2020-ban a hazai energiaproduktivitás értéke 45%-kal elmaradt az EU27 átlagától. Utóbbi 37%-kal növekedett 2000 és 2020 között, míg Magyarország értéke ugyanezen idő alatt – alacsonyabb bázisról indulva – 48%-kal. A tíz legalacsonyabb értékkel rendelkező tagállamból kilenc volt szocialista ország, a mutató Bulgária, Málta és Észtország esetében a legalacsonyabb, értékeik ebben a sorrendben az uniós átlag 29, 41, illetve 49%-a. A legmagasabb energiaproduktivitási értékekkel bíró országok Írország, Dánia és Luxemburg, az uniós átlag 264, 199, illetve 153%-ával. 2000 óta Málta kivételével valamennyi tagállamban nőtt a mutató értéke, a legerőteljesebben Írországban, Romániában és Szlovákiában, 159, 134, illetve 113%-kal.