Definíciók

Távmunkában vagy home office keretében dolgozónak tekintjük azokat a munkavállalókat, akik térben távol vannak a munkáltatójuktól (a munkavállaló nem feltétlenül otthon, de nem a munkáltató telephelyén dolgozik), köztük telekommunikációs kapcsolat áll fenn, a munkavégzés pedig elsősorban elektronikus berendezések (minimum számítógép) használatát feltételezi.

Relevancia

A távmunka vagy az ún. home office a Covid19-járvány hatására vált elterjedtté Magyarországon. A részmunkaidővel és az önfoglalkoztatással együtt ez is egy fajtája az atipikus foglalkoztatási formáknak. Amennyiben ezek a foglalkoztatási formák – a munkahelyteremtés és a megfelelő munkakörülmények biztosítása mellett – az adott ország gazdaságszerkezeti sajátosságaihoz megfelelően igazodnak, akkor elősegíthetik a foglalkoztatottság és a versenyképesség együttes növelését, ezért több uniós kezdeményezés támogatja ezek elterjedését.
A foglalkoztatottság növelését a társadalmi-gazdasági fejlődés egyik fontos alapkövének tartják.

Elemzés

2020 előtt a foglalkoztatottak kis aránya dolgozott távmunkában vagy home office-ban, 2010-ben még mindössze 2,7%-uk. A járvány hatására megváltozott helyzetben, a munkaerőpiaci zavarok kezelésére 2020 tavaszán a munkáltatók jelentős része lehetővé tette az otthoni munkavégzést a munkavállalók számára azon munkakörök esetén, ahol a feladatellátás ebben a formában is biztosítható volt. Az otthonról dolgozók többsége internetkapcsolaton alapuló távmunkában vagy home office keretében végezte munkáját. A járvány hullámzásával párhuzamosan a távmunkában dolgozók aránya folyamatosan változott, de 2020 egészére (8,4%) nézve is háromszorosa volt a megelőző tíz év átlagának (2,8%). Az egyes régiók ágazati struktúrában is megmutatkozó különbségei miatt a növekedés más-más mértékben érintette az ország különböző részeit: míg Budapesten 21% volt az így dolgozók aránya, a legkevésbé érintett Közép-Dunántúlon, Észak-Magyarországon és Dél-Alföldön mindössze 4,1%. 2020-hoz hasonlóan 2021-ben is a járvány és az annak következtében bevezetett korlátozások hullámait követte az otthoni munkavégzés alakulása, amely bár összességében több foglalkoztatottat érintett, a 2020-as csúcsot egyik időszakban sem érte el. 2021-ben a távmunkában vagy home office keretében dolgozók aránya összességében 9,0%-ra nőtt, ezen belül a fővárosban 27%-ra emelkedett, de a többi régióban is – ahol a részesedés jelentősen elmarad a budapestitől – többszöröse volt a 2019. évi értéknek.

Jellemzően a szolgáltató szektorban van lehetőség az ilyen formában történő munkavégzésre, ezen belül 2021-ben az információ és kommunikáció, a tudományos és műszaki tevékenység és a pénzügyi szolgáltatás területén dolgoztak legnagyobb arányban távmunkában vagy home office-ban, őket követték a szakmai, tudományos vagy műszaki tevékenységet folytatók 36%-kal, valamint a pénzügyi és biztosítási terület munkavállalói 34%-kal. Szintén ágazati adottságok miatt a mezőgazdaságban dolgozók végezték a munkájukat legkisebb arányban távmunkában vagy home office-ban – az ezen a területen dolgozók mindössze 0,8%-a.

Azon munkáltatók egy részénél, ahol ez a munkavégzési forma hatékonynak bizonyult, a korábbinál nagyobb arányú igénybevétele tartósnak mutatkozik, és vélhetően a korlátozások megszüntetése, illetve szüneteltetése után is gyakorlatban marad.

Nemzetközi kitekintés

Az Európai Unió nem közöl adatot kifejezetten a távmunka vagy home office keretében történő munkavégzésre, hanem együttesen publikál minden otthoni munkavégzési formáról, beleértve azokat is, akiknek a munkája nem feltételez számítógép-használatot, pl. varrási tevékenységet végzők. A rendszeresen vagy alkalmanként otthonról dolgozók aránya 2019-hez, az utolsó, járvány előtti évhez képest jelentősen nőtt az unió egészére nézve is, 15-ről 2020-ra 21, majd 2021-re 24%-ra ugrott. 2019-ben Svédországban és Hollandiában dolgoztak a legtöbben otthonról (38, ill. 37%), míg Bulgáriában és Romániában a legkevesebben, mindössze a foglalkoztatottak 1,1, ill. 1,4%-a. 2021-ben Hollandiában már a munkavállalók több mint fele végezte otthonról (is) a munkáját (54%), őket követte Svédország 46%-kal. A legkisebb arányban továbbra is Bulgáriában és Romániában nyilatkoztak úgy a munkavállalók, hogy otthoni munkavégzést is folytattak, mindössze a foglalkoztatottak 6,5, ill. 6,6%-a. Magyarországon a ráta értéke egyik évben sem haladta meg az uniós átlagot, 2019-ben még 4,6% volt, majd a járvány hatására 2020-ban 11, 2021-ben 13%-ra nőtt.