Definíciók

Biológiailag inaktívnak tekintjük a beépített területeket, valamint a szántók területét. Itt a teljes növényi borítottság a kialakítás, illetve a művelési mód miatt nem valósulhat meg. Mezőgazdasági terület a használt szántó, a konyhakert, a gyümölcsös, a szőlő és a gyep művelési ágak összessége. A művelés alól kivett területek magukban foglalják a felhagyott művelésű mezőgazdasági területeket, valamint az épületek, utak, udvarok, díszkertek, víztározók stb. területét bel- és külterületen. Építési területnek minősülnek az építés alatt álló, a földmunka által érintett, illetve azon területek, ahol föld-, illetve kőzetkitermelés folyik.

Relevancia

A beépített területek, belterületek nagyságának növekedése szinte visszafordíthatatlan folyamat, a földfelszín tartós lezárását és az ökoszisztémák fragmentálódását, széttöredezését okozza, veszélyt jelent az élőhelyekre és a biodiverzitásra. Mesterséges területek létrehozása esetén a víz körforgásában zavar keletkezhet: a lezárt földfelszín nem tudja magába szívni a csapadékot, a víz nagy mennyiségben elfolyik róla, ezáltal máshol talajeróziót, illetve városi területeken jelentős csapadék esetén villámárvizet okozhat. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia első előrehaladási jelentése (2013–2014) szerint az ökológiailag inaktív szántók aránya kedvezőtlenül nagy a mezőgazdasági területeken belül.

Elemzés

A lakott területek kiterjedése Magyarországon 1990 és 2018 között lineárisan, összesen 8,4%-kal növekedett, de összefüggő településszerkezet helyett a felszínt lényegesen nagyobb arányban borítják zöldfelületekkel tarkított városrészek. Hasonló volumenű növekedés figyelhető meg az út- és vasúthálózatok kiterjedésében is, az e célra bevont több mint 14 ezer hektáros terület egy jelentős része az ezredforduló után épült autópályák igényét elégítette ki. A rendszerváltást követően 15 év alatt országosan hatszorosára nőtt az építési területek nagysága is, ugyanakkor 2018-ban már csak az 1990-es érték háromszorosát mérték. 2012 és 2018 között a legnagyobb arányban az összefüggő településszerkezet és az ipari vagy a kereskedelmi területek alkotta mesterséges felszín növekedett (17, illetve 16%-kal). A 2000 óta stagnáló nagyságú összefüggő településszerkezetre az ingatlanpiaci fellendülés és a lakásépítések számának növekedése is hatással volt. Az ipari és a kereskedelmi kategóriába sorolt területek nagysága folyamatosan növekedett, közel másfélszerese a 1990-ben mért értéknek. Az ezredforduló óta folyamatos csökkenés figyelhető meg a lerakóhelyek és a meddőhányók területében, míg a nyersanyag-kitermelés 2000 és 2006 közötti jelentős térnyerését 2012 és 2018 között kisebb visszaszorulás jellemezte. A mesterséges felszín legnagyobb részét, mintegy háromnegyedét a nem összefüggő településszerkezet alkotja, amely az utóbbi néhány év során érdemben nem változott.

2022-ben az ország területének közel 55%-a, 5 millió 81 ezer hektár volt mezőgazdasági terület, melynek 82%-a, vagyis 4 millió 163 ezer hektár szántóterületként, 15%-a (771 ezer hektár) gyepként hasznosult, a szőlők és a gyümölcsösök együtt a mezőgazdasági terület mintegy 3%-át borították. A mezőgazdasági terület nagysága 32 ezer hektárral nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Az elmúlt tíz évben a mezőgazdasági területen belül a szántó, a konyhakert, a szőlő, a gyümölcsös és a gyep művelési ágak aránya kismértékben változott. Ez a kiöregedett szőlők és a nem művelt konyhakertek kivonásával, valamint a felhagyott vagy éppen feltört gyepterületekkel magyarázható.

Az elmúlt egy évben a szántó vetésszerkezetében a gabonafélék aránya nőtt, míg az ipari növényeké, a takarmánynövényeké és a zöldségféléké kismértékben csökkent. Legnagyobb arányban a be nem vetett szántónál tapasztalható területcsökkenés, míg üvegházban és fólia alatt az előző évihez hasonló nagyságú területen folyt növénytermesztés. A gyümölcsös ültetvényterület nagysága az utóbbi egy évben érdemben nem változott, a törzses fajok összterülete némileg csökkent, a gyümölcsbokroké kismértékben nőtt: az alma és a meggy részaránya kisebb, a dióé és a bodzáé nagyobb lett a teljes gyümölcsös területhez viszonyítva.

Az országos adatok jelentős regionális különbségeket takarnak. A gyümölcsös és a szőlőterületek elhelyezkedése koncentrált: a teljes gyümölcsös terület 37%-a Szabolcs Szatmár-Bereg megyében, a teljes szőlőterület 36%-a Bács-Kiskun megyében helyezkedik el. Míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mezőgazdasági területének több mint 10%-án gyümölcsöt termesztenek, addig ez az arány Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú Bihar megyében mindössze 0,3%. A két alföldi régióban a legmagasabb viszont a mezőgazdasági terület teljes területen belüli aránya: itt található a szántó- és gyepterületek közel 47%-a. Nagy kiterjedésű gyepterületek jellemzik a hagyományosan külterjes állattenyésztésre is berendezkedett Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megyét, hiszen itt terül el az összes gyepterület közel 30%-a. Szántóföldi növénytermesztés szempontjából meghatározó Békés és Jász Nagykun-Szolnok megye, ahol az összes szántóterület közel 20% a található. A szántóterület mezőgazdasági területen belüli aránya az ország északnyugati megyéin kívül Tolnában, Békésben, Komárom-Esztergomban, Fejérben és Baranyában a legmagasabb. Nagy kiterjedésű szántóterületek jellemzik Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megyét is, azonban a mezőgazdasági területen belüli 71, illetve 73%-os arányuk alacsonyabb az országos 82%-nál. Szántóföldi növénytermesztés szempontjából az egyik legjelentősebb megyénk Békés: itt művelik az ország összes szántóterületének 9,5%-át, így ez a művelési ág 90%-os részarányt képvisel a megye mezőgazdasági területéből, valamint adott megye területéhez viszonyítva is Békés esetében a legnagyobb a mezőgazdasági termőterület aránya, a földek közel 80%-át valamilyen mezőgazdasági célra használják.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a gyümölcsös mellett a konyhakerti területek tekintetében is az élen jár, mivel az összes konyhakerti terület közel negyede itt található.

Nemzetközi kitekintés

A legutóbbi, 2018-as LUCAS-felmérés (Land Use/Cover Area frame Statistical survey) keretében az Európai Unió akkori 28 országára kiterjedően ismételten felmérték a felszínborítottságot és a földhasználatot. A 2018-as felmérés eredményei alapján az EU területének több mint 44%-át erdők és egyéb fás területek, negyedét szántó, ötödét füves területek alkották. A beépített és egyéb mesterséges területek aránya adott ország területéhez viszonyítva Máltán volt a legmagasabb (30%), Finnországban pedig a legalacsonyabb (1,4%). Magyarországon a LUCAS-felmérés alapján ez a mutató 6,5%, valamivel több volt, mint az EU28 átlaga (5,1%).