Definíciók

A születéskor várható élettartam indikátora kifejezi, hogy az újszülöttek az adott év halandósági viszonyai mellett átlagosan hány életévet remélhetnek. A születéskor egészségesen várható élettartam indikátora megmutatja, hogy egy ember a születésekor hány egészségesen eltöltött évre számíthat. Kombinált mutató, a halandósági és a betegségek előfordulási gyakoriságát (morbiditást) jelző adatok felhasználásán alapul. Az egészségesen várható élettartam az egészségi állapotból eredő korlátozottságtól mentesen leélhető életévek számát fejezi ki. A mutatót külön a férfi- és külön a női népességre számítják, a korspecifikus halálozási adatok és az egészséges és (egészségi ok miatt) korlátozott népesség prevalenciája (százalékos előfordulási aránya) egy adott életkori csoportban, az EU-SILC- (Statistics on Income and Living Conditions, Magyarországon HKÉF, háztartási költségvetési és életkörülmények adatfelvétele) felmérésből származó adatok felhasználásával készül. Az egészségesen várható élettartamok függetlenek a népességszámtól és a népesség korösszetételétől, ami lehetővé teszi az összehasonlítást a különböző társadalmi csoportok – például a nemek, társadalmi-foglalkozási kategóriák – között éppúgy, mint az Európán belüli országok között. A 65 éves korban várható élettartam megmutatja, hogy egy ember 65 évesen még hány évre számíthat. A 65 éves korban egészségesen várható élettartam pedig azt, hogy egy ember 65 évesen még hány egészségesen eltöltött (egészségi állapotból eredő korlátozottságtól mentes) évre számíthat.

Relevancia

A várható élettartam egy ország gazdasági-társadalmi fejlettségének és a lakosság egészségi állapotának alapvető indikátora. A várható élettartam a lakosság halandósági viszonyait is jellemzi, emelkedése az egészségi állapot javulásával és a halandóság csökkenésével jár együtt. A lakosság egészségi állapota a rendelkezésre álló humán erőforrás egyik meghatározó tényezője, ezért növekedése a fenntartható fejlődésnek is kulcseleme. A keretstratégia megállapítása szerint a magyarok egészségi állapota rosszabb, mint ami gazdasági fejlettségi szintünkön elvárható lenne, és mint a szomszédos országok lakóié. A halandóság csökkentésében a közép-európai régiós átlaghoz való felzárkózás a cél, ezzel együtt a betegségteher túlnyomó részét adó, jelentős mértékben az életmódtól függő krónikus, nem fertőző megbetegedések kialakulásának megakadályozása, továbbá az egészségkockázatos magatartási formák arányának, valamint a környezeti kockázati tényezők negatív hatásainak mérséklése.

Elemzés

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2000 és 2021 között a férfiaknál 1,9, a nőknél 3,6 évvel emelkedett a születéskor várható élettartam. A mutató értéke általánosságban emelkedést jelez, azonban 2021-ben mindkét nem esetében mérséklődést tapasztalhattunk az előző évekhez képest a Covid19-járvány okozta halálozási növekmény következményeként. A mutató értéke 2019-hez viszonyítva a férfiak esetében 2,2 évvel, a nőknél 1,8 évvel csökkent, így a születéskor várható élettartam 2021-ben a férfiaknál 70,7, a nőknél 77,5 év volt. A nemek közötti különbség 2000 és 2021 között 8,5-ről 6,8 évre esett vissza, ami európai viszonylatban még mindig magas. Általánosságban egy a nemek közti távolság kiegyenlítődése felé vezető tendenciát figyelhetünk meg, azonban 2021-ben a férfiak várható élettartama a nőkénél nagyobb mértékben csökkent, aminek következtében a nemek közti távolság 0,4 évvel nőtt 2019-hez képest. A nemek életkilátásai közötti mérséklődés hátterében, egyebek mellett, a férfiak és a nők egészségtudatos magatartása közti különbség csökkenése állhat. A várható élettartam általánosan emelkedő tendenciája az életkörülmények javulásának, az orvostudomány fejlődésének és az egészségtudatos magatartás terjedésének köszönhető. A nők várható élettartama szerte a világon magasabb, ami genetikai, hormonális és életmódbeli okokra vezethető vissza.

Magyarországon a születéskor egészségesen várható élettartam hosszú távon növekvő tendenciájában a 2021. évi értékek a Covid19-járvánnyal összefüggésben megtorpanást mutatnak: a férfiaknál 61,7, a nőknél 63,5 év volt, mely a férfiak esetében megegyezik, a nőknél kicsivel alatta marad az előző évi, eddig mért legmagasabb hazai értéknek. A nők több egészségesen eltöltött életévre számíthatnak, mint a férfiak. 2021-ben a teljes élethosszon belül az egészségesen várható időszak aránya viszont a férfiak esetében kedvezőbb: ők egészségesen élik le életük 87, míg a nők csupán 82%-át. A nők életében tehát hosszabb mind az egészségesen, mind a betegen eltöltött időszak, mint a férfiakéban.
A 65 éves korban várható élettartam kismértékben, de – hasonlóan a születéskorihoz – szintén emelkedett 2000 és 2021 között. A vizsgált időszakban a férfiaknál 0,6, míg a nők esetében 0,8 évvel hosszabbodtak meg az életkilátások. 2021-ben a férfiak átlagosan 13,1, a nők 17,0 életévet remélhettek 65 éves korukban. A nemek közti különbség 2000 és 2021 között 0,3 évvel 3,9 évre emelkedett. 2019-hez képest ebben az esetben is csökkenést figyelhetünk meg, a férfiaknál 1,3 évvel, a nők esetében pedig 1,1 évvel esett vissza a 65 éves korban várható élettartam.

2021-ben a 65 éves férfiak a még hátralévő élettartamuk 55 (7,1 évet), míg a nők 46%-át (7,7 évet) remélhették egészségesen eltölteni.

2000 és 2021 között az ország összes régiójában emelkedett a születéskor várható élettartam. A legjelentősebb mértékű javulás a férfiaknál Pest régióban (4,8 év), míg a nőknél a fővárosban (2,8 év) következett be, a legkisebb mértékű pedig mindkét nem esetében Észak-Magyarországon (férfiak: 2,1 év, nők: 0,6 év). 2019-hez képest azonban mindkét nemnél az összes régióban csökkenést figyelhetünk meg, a legnagyobb mértékű a férfiaknál Dél-Alföldön (2,4 év), míg a nőknél Közép-Dunántúlon (2,2 év) következett be. 2000 és 2021 között a 65 éves korban várható élettartam majdnem minden régióban emelkedett. A kivételt Észak-Magyarország jelenti, ahol a férfiak 65 éves korban várható élettartama 0,1 évvel csökkent a vizsgált időszakban. A legnagyobb mértékű javulás a férfiaknál Pest régióban (1,1 év), a nőknél Dél-Dunántúlon (1,3 év) történt. 2019-hez képest az összes régióban csökkent a 65 éves korban várható élettartam, a legjelentősebben a férfiaknál Nyugat-Dunántúlon (1,6 év), míg a nőknél Közép-Dunántúlon (1,3 év).

Nemzetközi kitekintés

2021-ben a születéskor várható élettartam Magyarországon az EU27 országainak rangsorában 8,8 évvel maradt el az élen álló spanyolországitól és 5,6 évvel az EU27 átlagától. A születéskor várható átlagos élettartam az EU 27 tagállamában a férfiaknál 77,2, a nőknél 82,8 év volt, ami a férfiaknál 6,1 évvel, a nőknél 4,8 évvel volt magasabb, mint hazánkban. 2021-ben a 65 éves korban még várható élettartam Magyarországon 3,6 évvel volt alacsonyabb, mint az uniós átlag, amely a férfiaknál 17,3, a nőknél 20,9 év volt. A 65 éves magyar férfiak 3,9, a nők 3,4 évvel remélhettek kevesebbet az EU-országok nemenkénti átlagához képest.

Az egészségesen várható élettartam hazai értéke az elmúlt években fokozatosan közelített az uniós átlaghoz. Míg 2016-ban a férfiaknál 4,1, a nőknél 4,2 év volt, 2020-ban a férfiaknál 1,9, a nőknél 1,0 évre csökkent a különbség az Eurostat adatai szerint. A 65 éves korban egészségesen várható élettartam a férfiak esetében 2,3, a nőknél 2,2 évvel maradt el az EU27 átlagától, ami a 2019-es értékekhez képest javulást jelent (2019-ben a férfiaknál 3,5, a nőknél 3,0 év volt a különbség). A születéskor egészségesen várható élettartamok a várható élettartamoktól eltérően Európa egyes országaiban magasabbak a férfiak esetében, mint a nőknél, de ebben a kulturális különbségeknek és a szubjektív elemeknek is meghatározó szerepük lehet. (A számítások során véleményalapú kérdéssel mérik fel az egészségi állapotból eredő korlátozottság előfordulását.) A kelet- és közép-európai országokban, ahol a mutató értéke a nők esetében magasabb, a különbség értéke akár a 4 évet is megközelítheti, ugyanakkor a fejlettebb országokban a nők „előnye” nem számottevő. 2020-ban Magyarországon a nők-férfiak közötti különbség az uniós átlagnál (1,0 év) 0,9 évvel magasabb.