Definíciók

Idegennyelv-ismeret az anyanyelven kívül használt nyelv ismerete. Az ötévenkénti felnőttképzési felvétel (AES) során a válaszadók idegennyelv-ismeretét önbevallás alapján mérik fel, a kompetenciákat nem tesztelve.

Relevancia

Napjainkban az idegennyelv-ismeret egyre fontosabb és nélkülözhetetlenebb tényezője a gazdasági-társadalmi életben való érvényesülésnek. A munkaerőpiacon az idegennyelv-tudás keresett kompetencia, ezért a köznevelésben a magasabb óraszámú idegen nyelvi képzés mellett egyre fontosabb célnak kellene lennie a nyelvtanulást támogató környezet megteremtésének.

Elemzés

2007-ben Magyarországon a 25–64 éves korú népességből csak minden negyedik ember beszélt legalább egy idegen nyelvet. Bár 2016-ra ez az arány 42%-ra nőtt, még mindig messze elmarad az Európai Unió átlagától (65%). A több nyelvet is ismerők aránya alapján is jelentős a hátrányunk: míg hazánkban a megkérdezettek 14%-a állította, hogy kettő vagy több idegen nyelvet ismer, addig az unióban 29%.

A magyar nők és férfiak nyelvismerete között nincs lényeges különbség, az egyes korcsoportok között viszont jelentősek az eltérések. Míg a 25–34 éves korosztály 60%-a ismert 2016-ban valamilyen idegen nyelvet, addig az 55–64 évesek mindössze 25%-a. A fiatalabb korosztályok körében a több idegen nyelvet ismerők aránya is magasabb. Az idegennyelv-ismeret mértéke iskolai végzettség szerint is jelentősen eltér. A legfeljebb 8 évfolyamot végzettek 8,9%-a beszélt a magyaron kívül más nyelvet, a középfokú végzettségűeknél ez az arány már 35%. A diplomások körében a legmagasabb (79%) az idegen nyelvet ismerők részesedése, több mint egyharmaduk pedig kettő vagy annál több idegen nyelven is képes kommunikálni.

Nemzetközi kitekintés

Az Európai Unió tagállamai között jelentősek az eltérések idegennyelv-ismeret szerint. 2016-ban nyolc országban (a balti államokban, a skandináv országokban, Luxemburgban és Máltán) 90% fölötti volt a legalább egy idegen nyelvet beszélők aránya, ezzel szemben az Egyesült Királyságban csupán 35%. Magyarország uniós szinten a sereghajtók közé tartozik (42%). A több nyelvet használók arányában még jelentősebb a szórás az unióban. Luxemburgban a felnőttek 51%-a 3 vagy annál több nyelvet ismert, ezzel szemben Romániában 1% alatti az arányuk. Hazánk e tekintetben is a ranglista végén áll (2,7%).