Definíciók
A háztartások bruttó megtakarítási rátája azt mutatja, hogy a háztartások adott időszakban rendelkezésre álló jövedelmük – kiegészítve a magánnyugdíjpénztárak nettó vagyonváltozása miatti korrekcióval – hány százalékát halmozzák fel későbbi szükségleteik teljesítése céljából pénzügyi eszközökben, illetve tőkejavakban. A rendelkezésre álló jövedelem fennmaradó részét fogyasztásra, azaz az adott időszakban felmerült szükségletekre fordítják.
Relevancia
A mindenkori megtakarítási ráta segítségével meghatározhatóak azok a rendelkezésre álló gazdasági erőforrások, amelyek mozgósításával a termelői, a természeti, az emberi és a társadalmi tőke növelhető, javítva az elkövetkező generációk jólétét. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia a családok számára a pénzügyi tudatosság, a megtakarítások fontosságának értékként való kezelését és közvetítését ajánlja, többek között azért is, hogy a fenntartható módon fejlődő Magyarország a jövőben kevésbé legyen érzékeny a pénzügyi válságokra.
Elemzés
Magyarországon a háztartások bruttó megtakarítási rátája 1995-től 2003-ig szinte folyamatosan csökkent, azaz a háztartások jövedelmük egyre kisebb hányadát halmozták fel. Ezt követően emelkedett a megtakarítási hajlandóság, amit a 2008. évi pénzügyi válság tört meg, majd újból egy növekvő periódus következett. 2013-ban Magyarországon a bruttó megtakarítási ráta hét év után először haladta meg az EU-átlagot, és azóta csak 2016-ban és 2020-ban maradt el attól. 2021-ben a háztartások a rendelkezésre álló jövedelmük közel 18%-át halmozták fel, legutóbb 25 évvel korábban volt ilyen magas a megtakarítási ráta.
Nemzetközi kitekintés
Az Európai Unió 27 tagállamának átlagos megtakarítási rátája meglehetősen stabilnak mutatkozik, az egyes években 11–14% körüli az értéke egészen 2019-ig. 2020-ban és 2021-ben viszont kiemelkedő szintre – 18,4 %-ra és 16,7 %-ra – ugrott a megtakarítási hajlandóság. Az egyes tagországokban azonban eltérőek az eredmények: 2020-ban Írország (25,24%) és Hollandia (24,86%) értéke volt a legmagasabb, Lengyelország (8,8%) és Ciprus (8,05%) ezzel szemben a rangsor végén, jóval az átlag alatti értékkel szerepelt.
A kiadvány adatai 2022. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak.