Definíciók

A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) korm. rendelet értelmében a nitrátszennyezés a mezőgazdasági eredetű nitrogénvegyületek vizekbe, illetve környezetükbe történő bejutását, illetve bejuttatását jelenti, aminek következtében veszélybe kerül az emberi egészség, az élővilág és a vizek rendeltetésszerű felhasználása, romlik a vizek esztétikai értéke. A nitrátszennyezéssel szemben érzékenynek minősülhet felszíni vagy felszín alatti víz is. A felszín alatti víz nitrátszennyezettségi mutatója az 50 mg NO₃/l-t meghaladó éves átlagértéket mutató állomások összes állomásra vetített százalékos aránya felszín alatt víztípusonként.

Relevancia

A természetben előforduló nitrogén az élőlények számára alapvető tápanyag, amely szükséges a növények növekedéséhez is. Túl magas koncentrációban azonban káros hatással van a természetre és az emberre is. A mezőgazdasági növénytermesztéshez a növekedés elősegítésére nitráttartalmú szerves és műtrágyákat juttatnak a termőföldekre. A túlzott trágyázásból visszamaradó nitrogén azonban a felszín alatti vizekbe jutva azok fő szennyezője lesz. Az Európai Unió a Nitrát Irányelvben célként tűzte ki a vizek nitrogénszennyezésének csökkentését, és gyakorlati megoldási lehetőségeket fogalmazott meg.

Elemzés

A hazai felszín alatti vizek nitrátszennyezettségi vizsgálata, monitoringja mintegy 1600 darab állomáson végzett méréseken alapul. Általánosságban elmondható, hogy a mérési pontok több mint 90%-án rendszeresen határérték alatti értékeket mérnek, az 50 mg/l határértéket évi átlagban meghaladó állomások aránya évről évre stabilan 7-8%.
A felszín alatti víz nitrátmonitoringjára szolgáló kutakat megkülönböztethetjük aszerint, hogy milyen víztípust vizsgálnak. Ez a 6 víztípus a következő:

• Nyílt tükrű, sekély, felszín alatti víz (0–5 m) forrásokat is beleértve
• Nyílt tükrű felszín alatti víz (5–15 m)
• Nyílt tükrű felszín alatti víz (15–30 m)
• Nyílt tükrű, mély, felszín alatti víz (>30 m)
• Fedett, zárt tükrű felszín alatti víz (védett rétegvíz)
• Karsztvíz (karsztforrásokat is beleértve)

Összességében a felszín alatti vizek állapotában nem mutatkozik szignifikáns változás. A nitrátszennyezés legjelentősebb mértékben a nyílt víztükrű felszín alatti vizeket érinti. Ezeknél igen kismértékű változás tapasztalható az átlagos nitrátkoncentráció értékeknél, de a karsztvizek és a rétegvizek állapota stabil. A lehetséges okok között szerepelnek a múltbeli szennyezések, a felszín alatti vizekre jellemző igen lassú helyreállási képesség, az éghajlatváltozás tápanyagmérleg-módosító negatív hatása, a talajok degradálódása, valamint kismértékben a mezőgazdaság jelenlegi tevékenysége.

Nemzetközi kitekintés

A tagállami nitrátjelentések adatai alapján, az Európai Unióban a 2012 és 2015 közötti adatszolgáltatási időszakban az állomások 13,2, majd 2016 és 2019 között 14,1%-án haladta meg a nitrátkoncentráció éves átlagban a kritikus, 50 mg/liter határértéket. A tagállamok jelentései alapján elmondható, hogy a Nitrát Irányelv végrehajtása az elmúlt 30 évben csökkentette a mezőgazdaságból származó tápanyagveszteséget az EU-ban.
A https://www.eea.europa.eu/ims/nutrients-in-freshwater-in-europe oldal mutatja be az európai víztestek, köztük a felszín alatti vizek tápanyagtartalom-adatainak alakulását 1992 és 2019 között. A markáns trend európai szintű hiánya nem azt jelenti, hogy a felszín alatti víz nitrátkoncentrációjában csekély mértékűek a változások, hanem azt, hogy a növekvő és csökkenő tendenciát mutató felszín alatti víztestek száma hasonló.

Az EU-s országokra jellemző talajvíz nitrátszennyezettségi értékei elérhetőek az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) honlapján (link: Data and maps – Data visualisations – Nitrate in groundwater), amelyet a magyar adatokkal kiegészítve ábrázol az itt közölt diagram.