Definíciók
A széles sávú internetkapcsolatot a nagy adatátviteli sebesség jellemzi. A széles frekvenciasáv rendelkezésre állása biztosítja a gyors információátvitelt, melyről a technológia a nevét is kapta.
Az internet eléréséhez az alábbi széles sávú hálózati kapcsolatok jellemzők:
Helyhez kötött széles sávú kapcsolatok:
– vezetékes xDSL (ADSL, SHDSL, VDSL stb.), kábel modem, optikai kábel;
– vezeték nélküli technológiák: műholdas internet, WIFI.
Nem helyhez kötött mobil széles sávú kapcsolatok
– mobiltelefon-hálózaton keresztül megvalósuló kapcsolatok, legalább 3G- (pl.: UMTS) hálózatokhoz kapcsolódnak, amelyek SIM-kártyát vagy USB-kulcsot használnak a hálózattal való csatlakozásra.
Az adatok forrása a „Felmérés a háztartások és az egyének információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszközhasználatáról” című (OSAP 2003), évenként végrehajtott, önkéntes lakossági adatfelvétel. A hazai felmérés kérdőíve az EU-ban alkalmazott modellkérdőív tartalmával és módszertanával harmonizáltan került kialakításra.
A felvétel célsokaságát a magyarországi lakcímmel rendelkező, 16–74 év közötti magánháztartásokban élő személyek és háztartásuk képezi. Egy háztartás többféle internetkapcsolattal is rendelkezhet.
Relevancia
Az információs társadalom fejlődésének egyik alapvető feltétele az infokommunikációs infrastruktúra, ezen belül a nagyobb adatátviteli sávszélességet biztosító hálózatok kiépítése, illetve a jelenleg működő technológiák korszerűsítése.
Az interneten keresztül elérhető szolgáltatások körének folyamatos bővülése miatt szükségessé vált a nagyobb sávszélességgel működő és gyorsabb elérést biztosító technológiák rendelkezésre állása a felhasználók számára. Az internethasználat minőségét alapvetően meghatározza a szolgáltatás során igénybe vehető elérési sebesség nagysága. Az internethasználat fejlődését a széles sávú internetelérés, ezen belül is a nagyobb adatátviteli sávszélességet biztosító hálózatok folyamatos terjedése jellemzi.
Elemzés
Magyarországon 2010 óta folyamatosan emelkedik a háztartások internetellátottsága, ezen belül is a minőségi és gyors elérést biztosító széles sávú kapcsolatok aránya, amely 2021-ben 91% volt. Ezzel az értékkel a hazai háztartások internet-hozzáférése első alkalommal haladta meg az EU 27 tagállamának átlagát (90%). 2021-ben a magyarországi háztartásokban a széles sávú technológiák közül a helyhez kötött kapcsolatok használata volt a jellemzőbb (92%), ugyanakkor a mobil széles sáv jelenléte is figyelemreméltó (69%).
A világháló eléréséhez a magasabb szolgáltatási színvonalat nyújtó széles sávú hozzáférés aránya évről évre javul hazánkban, 2021-ben 40 százalékponttal volt nagyobb a 2010. évinél. A gyermekes háztartások internet-ellátottsága 2021-ben 99%-ot ért el, amely 11 százalékponttal haladta meg a gyermek nélküliekét (88%). 2021-re a széles sávú internet-hozzáférés aránya a gyermekes és a gyermek nélküli háztartásokban is jelentős mértékben bővült (+32 és +44 százalékponttal) 2010-hez képest.
Magyarországon 2012 óta minden évben tíz, internettel rendelkező háztartás közül kilenc helyhez kötött széles sávú hozzáféréssel rendelkezett (2021-ben 92%). Mobil széles sávon keresztül 2010-ben az internetes háztartások 5, 2021-ben már 69%-a használta a világhálót. A mobil széles sávú technológia igénybevétele a gyermekes háztartásokban 2021-ben 9 százalékponttal nagyobb volt az országos átlagnál (78%).
Nemzetközi kitekintés
2021-ben az Európai Unió tagországainak háztartásaiban a széles sávú internet-hozzáférés aránya 84 és 99% között alakult, az átlag 90% volt. A tagországok közül a világháló széles sávon keresztüli elérése a holland háztartásokban volt a legintenzívebb (99%), míg Bulgáriában és Portugáliában a legalacsonyabb (84%). Magyarország az uniós országok rangsorában a középső harmadban foglalt helyet, a szomszédos országok közül Ausztriával és Szlovákiával együtt.
2021-ben az uniós országok többségének háztartásaiban – köztük hazánkban is – a széles sávú technológiák közül a helyhez kötött széles sáv igénybevétele gyakoribb volt a mobiltechnológiánál. Ugyanakkor az elmúlt évtizedben a gyors technológiai fejlődés eredményeként a mobilnetkapcsolatok terjedésében tapasztalható a legjelentősebb növekedés. 2010-ben a háztartások mobilnet-hozzáférése az unióban (EU27_2020) átlagosan 10% volt, 2021-ben 58%. Magyarországon ezt a technológiát 2010-ben a háztartásoknak mindössze 3, míg 2021-ben 62%-a vette igénybe. Hazánk a háztartások széles sávú mobilinternet-elérésében 2021-ben 4 százalékponttal meghaladta az uniós átlagot (58%), és a rangsor 11. helyén Németország (67%) és Csehország (60%) között foglalt helyet.
A kiadvány adatai 2022. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük, keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT-linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.