Definíciók

A mutató a 16 éves és annál idősebb lakosságon belül azoknak az arányát mutatja, akiknek nincs olyan ismerőse, rokona, akivel meg tudja beszélni személyes dolgait. Az egyén személyes kapcsolataira, társas kapcsolatrendszerére, annak megtartó erejére vonatkozik az indikátor.

Relevancia

A magány, a mindennapi események verbális feldolgozásának elmaradása, a fontosabb döntési szituációkban vagy éppen nehezebb élethelyzetekben való támogató társas közeg hiánya nem csupán az egyén személyes életminőségére van negatív hatással, hanem a társadalom egészének kohéziója is gyengülhet, amennyiben a társas kapcsolatok megtartó ereje nem funkcionál megfelelően.

Elemzés

2013-ban Magyarországon a 16 éves és annál idősebb népesség 3,4%-a nyilatkozott úgy, hogy nem tudja senkivel megbeszélni a személyes dolgait. A 2015-ös adatok szerint ez az arány 1,9%-ra csökkent, 2018-ra romlott a tendencia, ugyanis ebben az évben a lakosság 4,1%-a nyilatkozott úgy, hogy nincs kivel beszélgetnie. 2020-ban ismét javulás mutatkozott: a lakosság 2,7%-a, a férfiaknál 3,2, a nőknél 2,4% volt azok aránya, akiknél kimutatták a személyes kapcsolatok hiányát.

A férfiak esetén a 65–74 éveseknél, a nőknél a 75 éves és annál idősebb korosztályoknál magas annak a kockázata, hogy nem tudják senkivel sem megbeszélni életük eseményeit. A nemek közötti különbségek tekintetében fordulópontnak tekinthető a 75 éves és annál idősebb kor, körükben ugyanis a nők nagyobb arányban mondták, hogy nincs kivel beszélgetniük (ez összefüggésben állhat azzal, hogy a nők tovább élnek, így az özvegység is nagyobb arányban érintheti őket), míg az összes többi korosztályban a férfiak körében volt magasabb az arány. Legkevésbé a házasságban, házastársukkal együtt élőket érinti a személyes kapcsolatok hiánya (1,3%), míg leginkább az olyan házasokat, akik házastársuktól külön élnek (3,8%). A gazdaságilag aktívaknál kisebb azok aránya, akik nem tudják senkivel megbeszélni személyes dolgaikat. Az inaktívak egyes csoportjainál, különösen a munkanélküliek, az egészségügyi okból munkaképtelenek, valamint a nyugdíjasok esetében magas a megfelelő személyes kapcsolatokkal nem rendelkezők aránya. Az iskolai végzettség szintjének emelkedésével csökken azoknak az aránya, akik nem rendelkeznek a mindennapi élet eseményeinek feldolgozásában segítséget nyújtó személyes kapcsolattal. Míg a legfeljebb alapfokú végzettségűek 3,4%-a, addig a felsőfokú végzettségűek 1,9%-a válaszolta azt 2020-ban, hogy nem tudja megbeszélni senkivel személyes dolgait.