Definíciók

A női-férfi kereseti rés magyarországi számítási gyakorlata: a teljes munkaidőben alkalmazásban álló nők havi bruttó átlagkeresete hány százalékkal alacsonyabb, mint a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaké. A mutató értékének meghatározása során a teljes nemzetgazdaságon belül az alkalmazottal rendelkező vállalkozásokat, a nonprofit szervezeteket és valamennyi költségvetési intézményt vesszük figyelembe.

Vonatkozási kör: 4 fő feletti vállalkozások, teljes körű költségvetés és a foglalkoztatás szempontjából fontos nonprofit szervezetek.

Női-férfi kereseti rés az Európai Unióban: a nők és a férfiak egy órára jutó bruttó átlagkeresete közötti különbség aránya a férfiak egy órára jutó bruttó átlagkeresetéhez viszonyítva a mezőgazdaság, a közigazgatás, a védelem, a kötelező társadalombiztosítás gazdasági ágak nélküli nemzetgazdaságban, a legalább 10 főt foglalkoztató gazdasági szervezetek körében.

A kétféleképpen számított kereseti rés között látható különbség magyarázata egyrészt az Eurostat és a hazai vonatkozási kör eltérése, másrészt az, hogy a havi bruttó keresettel számított hazai mutató tartalmazza a nem havi rendszerességgel fizetett prémiumokat, jutalmakat és egyéb kereseti elemeket, míg az órakereset segítségével számított uniós mutató nem tartalmazza ezeket.

Relevancia

A nők és a férfiak keresetének különbségét mérő mutatók fontosak az esélyegyenlőség vizsgálata szempontjából. Az egyenlő munkáért egyenlő bér alapelve nemcsak a hazai joggyakorlatban jelenik meg (A munka törvénykönyve, esélyegyenlőségi törvény), hanem uniós követelmény is, továbbá szerepel az ENSZ fenntartható fejlődési céljai között is.

Elemzés

A nők és a férfiak keresetében megmutatkozó különbségeket a foglalkozás jellege, a munkáltató ágazata, az életkor, a legmagasabb befejezett iskolai végzettség, a munkatapasztalat hossza és a teljesített munkaóra szerinti összetétel eltérései adják. A diszkrimináció tényének mérésére nincs általánosan elfogadott statisztikai módszer se a hazai, se a nemzetközi gyakorlatban, ezért aggregált, a különböző tényezők együttes hatását kifejező mutatót használunk.

A hazai gyakorlatban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete alapján számított nemek közötti százalékos különbség mérése a legelterjedtebb. 2023-ban az alkalmazásban álló férfiak és nők havi bruttó átlagkeresete alapján számolt kereseti rés 15,5%-ot tett ki a teljes munkaidősök körében, a különbség az egy évvel korábbihoz képest 0,2 százalékponttal növekedett. A vállalkozói szférában 14,7, a nonprofit szektorban 12,8, a költségvetésben pedig 19,9% volt a kereseti rés; a költségvetésben az érték jelentősen csökkent, a másik két szektorban csekély mértékű emelkedés volt az egy évvel korábbihoz képest.

A költségvetésben a kereseti különbség az előző évihez viszonyított számottevő visszaesése elsősorban annak tulajdonítható, hogy 2022-ben a honvédelemben és a rendvédelemben dolgozó fegyveresek hat havi keresetének megfelelő februári juttatása (fegyverpénz) jelentősen megemelte az ott dolgozó – alkalmazásban álló nagyrészt férfiak – keresetét.  2023-ban ugyanakkor az egészségügyben, az oktatásban és a kormányhivataloknál előre ütemezett béremelések főként a nőket érintették. Az egészségügyben a nemek közötti kereseti különbség az egy évvel korábbi értékhez képest kis mértékben nőtt (26,2%). Ez részben annak tulajdonítható, hogy a férfiak magasabb arányban dolgoznak nagyobb presztízsű, magasabb jövedelemmel járó pozíciókban az orvosok körében, így a 2023 januárjában végrehajtott 11%-os orvosi béremelés a kereseti különbség növekedését eredményezte.

A nonprofit szektorban alkalmazottak 40%-át kitevő oktatás ágban volt a harmadik legmagasabb a kereseti különbség a két nem között (24,3%); az arány az előző év azonos időszakához képest kismértékben csökkent.

2023-ban a vállalkozói szektorban – a nemzetközi folyamtokhoz hasonlóan – a pénzügyi szolgáltatások területén volt a legnagyobb a kereseti rés (33,1%). A különbség a második legmagasabb kereseti réssel rendelkező művészet, szórakoztatás, szabadidő ágban (31,3%) is valamelyest mérséklődött. Kevéssel emelkedett és az átlagnál jóval magasabb volt a rés a férfiak javára a legtöbb alkalmazásban állót foglalkoztató feldolgozóiparban is (22,9%), amelynek egyik oka a pótlékok közötti különbség: a férfiak esetében nagyobb volt azok aránya, akik részesültek pótlékokban, illetve a pótlékok átlaga is magasabb volt. Összesen csak két ágban magasabb a nők bruttó átlagkeresete a férfiakénál: az építőiparban és a szállítás, raktározás területén (-7,8, illetve -2,3%). Ezen ágazatokban dolgozó nők nagyobb része tölt be kvalifikáltabb munkát igénylő álláshelyet, mint az ugyanitt dolgozó férfiak.

Nemzetközi kitekintés

A női-férfi kereseti rés mérésének uniós gyakorlata az egy órára jutó rendszeres keresetben meglévő különbségeket mutatja. 2022-ben hazánkban az Európai Unió 27 tagországára számított 12,7%-os értéknél magasabb, 17,5% volt a mutató értéke, ez alapján a tagországok sorrendjében a hetedik legnagyobb kereseti réssel rendelkező helyet foglaltuk el. Az Európai Unióban a kereseti rés 2012 óta folyamatosan csökken, de a tagállamok körében nagyon nagy a mutató szóródása.