A vízhez és szanitációhoz történő hozzáférés és a fenntartható vízgazdálkodás biztosítása mindenki számára
Definíciók
A lakhatási költségek túlterheltségi rátája az olyan háztartásban élő népesség százalékos aránya, ahol az összes lakhatási költség (a lakhatási támogatások nélkül) meghaladja a rendelkezésre álló jövedelem (a lakhatási támogatások nélkül) 40%-át.
Relevancia
A lakhatási körülmények alakulása, ezen belül a szociális lakhatás, a hajléktalanság és az integráció kérdése rendkívül fontos eleme az uniós szociálpolitikai menetrendnek. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának IV-34. cikke szerint „a társadalmi kirekesztés és a szegénység leküzdése érdekében az unió – az uniós jog, valamint a nemzeti jogszabályok és gyakorlat által lefektetett szabályokkal összhangban – elismeri és tiszteletben tartja a jogot a tisztes megélhetést célzó szociális támogatásra és lakástámogatásra mindazok esetében, akik nem rendelkeznek az ehhez elégséges pénzeszközökkel”. Ezzel összefüggésben az Európai Tanács 2000-es nizzai ülésén megállapodás született az EU szegénység és társadalmi kirekesztés elleni stratégiájának közös célkitűzéseiről, amelyek közül kettő a lakhatással kapcsolatos. Az egyik „olyan szakpolitikák végrehajtása, amelyek célja, hogy mindenki számára biztosítsa a tisztességes és higiénikus lakhatást és a helyi viszonyok figyelembevételével a rendes életvitelhez szükséges alapszolgáltatásokat (elektromos áram, víz, fűtés stb.)”. A másik pedig „olyan szakpolitikák bevezetése, amelyek célja a társadalmi kirekesztést eredményező, válságos élethelyzetek, például az eladósodás, az iskolából való eltanácsolás és a hajléktalanná válás elkerülése”. A lakhatási körülmények minőségének értékelésében az egyik legfontosabb szempont, hogy rendelkezésre álljon elegendő hely a lakásban.
Elemzés
2010 óta jelentősen csökkentek a háztartások lakhatással kapcsolatos terhei. Ezen költségek túlterheltségi rátájának mutatója a 2010-es 11,3-ről, 2024-re 8,5%-ra esett vissza, jelenleg a lakosság ekkora hányada lakik olyan háztartásban, ahol a lakhatási költségek meghaladják a rendelkezésre álló jövedelem 40%-át. Legkedvezőbb helyzetben a 18 év alatti gyermekek voltak, közülük 6,3% élt olyan háztartásban, ahol ez a kiadás meghaladta a jövedelem 40%-át. Ugyanakkor a 65 éves és annál idősebb korosztálynak már 12,5%-át érintette az említett probléma. Az előző évihez képest 2024-es adatfelvételi évben a 0-17 évesek és a 18-64 éves korcsoportjában javulás mutatkozott, míg az idősek korcsoportjában romlott a mutató értéke.
Nemzetközi kitekintés
Uniós összehasonlításban hazánk nagyjából a tagállamok átlagát képviseli. A 2023-as adatfelvételi évben az EU27_2020 lakosságának 8,8%-a élt olyan háztartásban, ahol a lakhatási költségek meghaladták a nettó jövedelem 40%-át. A ráta Görögországban (28,5%) és Dániában (15,4%) volt a legmagasabb, míg Cipruson (2,6%), Szlovéniában (3,7%) és Horvátországban (4%) a legalacsonyabb.