Ellenállóképes infrastruktúra kiépítése, az inkluzív és fenntartható iparosítás támogatása és az innováció ösztönzése
Relevancia
A felelős fogyasztásról és termelésről szóló 12. SDG-cél, valamint a fellépés az éghajlatváltozás ellen témájú 13. cél felé tett előrehaladás nyomon követésére szolgál. Ezek a fenntartható fejlesztési célok az Európai Bizottság Európai Zöld Megállapodás keretében meghatározott prioritásaiba ágyazódnak. Az SDG 12. célja átfogó intézkedéscsomagot kér a vállalkozásoktól, a döntéshozóktól, a kutatóktól és a fogyasztóktól a fenntartható gyakorlatokhoz való alkalmazkodás érdekében. Fenntartható termelést és fogyasztást képzel el, amely fejlett technológiai kapacitáson, erőforrás-hatékonyságon és csökkentett globális hulladékmennyiségen alapul. Az SDG 13. célja az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye iránti elkötelezettség végrehajtása annak érdekében, hogy a század közepére klímasemleges világot alakítsanak ki, amely a globális felmelegedést jóval 2 °C alá korlátozza, és legfeljebb 1,5 °C-ot céloz meg (az iparosodás előtti időkhöz képest). Célja továbbá, hogy megerősítse az országok ellenálló- és alkalmazkodóképességét az éghajlattal összefüggő természeti veszélyekkel és az ezekből adódó katasztrófákkal szemben, különös tekintettel a legkevésbé fejlett országok támogatására. Az uniós jogszabályok kötelező CO2-kibocsátási célokat határoznak meg a személygépkocsikra és kisteherautókra, valamint CO2-kibocsátási szabványokat a nehézgépjárművekre. A bizottság „Fit for 55” csomagja az új személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó CO2-kibocsátási szabványok felülvizsgálatát is tartalmazza, hogy ezzel is hozzájáruljanak a 2030-as éghajlati célkitűzésekhez és a 2050-re kitűzött klímasemlegességhez.
Elemzés
Az 1990-es évektől a személygépkocsik összesített CO2-kibocsátása Magyarországon intenzívebben emelkedett, mint az uniós átlag. 1991 és 1996 között az 1990-es értékhez (4,9 millió tonna) képest alacsony szinten stagnált, majd jelentősen növekedett, elsősorban a bővülő személygépkocsipark miatt. 2022-re a mutató az időszak eleji érték 1,7-szeresére (8,3 millió tonna) nőtt. A mutató részesedése a hazai közúti közlekedésen belül 1990 és 2022 között 50 és 67, az unió közúti közlekedésének átlagában 59 és 63% között mozgott.
Nemzetközi kitekintés
A hazai személygépkocsik CO2-kibocsátásának uniós kibocsátáshoz viszonyított aránya 1990-ben 1,29%-a volt, amely 2022-re 1,86%-ra emelkedett. A 2022-es adatokat az 1990-es értékekhez viszonyítva megállapítható, hogy a személygépkocsik CO2-kibocsátás változása tekintetében az uniós átlag mindössze 17%-kal nőtt, és a V4-országok közül a magyar érték a legkedvezőbb. A lengyel mutató a legrosszabb az unióban, ami 4,6, a szlovák 3,2, (kicsit előrébb helyezkedik el, mint a lengyel) és a cseh 2,4-szeresére emelkedett. Szlovénia értéke közel 2,1, Horvátországé 1,9, Romániáé 1,6 és Ausztriáé 1,3-szorosára bővült. E két utóbbi érték a magyarnál kedvezőbb, de még ezek is az uniós átlag fölött vannak.