Fő indikátor piktogramja

Az egészséges élet biztosítása és a jóllét előmozdítása minden korosztály valamennyi tagjának

Rövid táv
Hosszú táv
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
2003 és 2023 között Magyarországon a lakosság kitettsége a levegő szilárdanyag-szennyezettségének (PM10) az uniós határérték alatt, de jellemzően az uniós átlag felett volt.
2009 és 2023 között Magyarországon a lakosság kitettsége a levegő szilárdanyag-szennyezettségének (PM2,5) az uniós határérték alatt, de jellemzően az uniós átlag felett volt.

Definíciók

A PM10 és a PM2,5 a legfeljebb 10 és 2,5 µm átmérőjű szálló port jelenti. A lakosság kitettsége a levegő szilárdanyag-szennyezettségének mutató az ott élők lélekszámával súlyozva, az egyes agglomerációkban felállított mérőhelyek által mért szilárdanyag-szennyezés éves átlagos koncentrációját adja meg.

Relevancia

A szilárdanyag-kibocsátás fő forrásai a városokban a dízelüzemű járművek, az ipari, a háztartási és az egyéb tüzelés. A gumiabroncsok és a fékek kopása ugyancsak növeli a szilárdanyag-kibocsátást. Az Európai Unió határozott célja, hogy olyan szintre csökkenjen a közlekedésből származó szennyezőanyag-kibocsátás, ami az emberi egészségre és a környezetre csak minimális hatással bír. A szilárdanyag-kibocsátás természetes forrásai a por, a homok és az erdőtüzekből származó füst. A szilárd anyagok – a kén-dioxid magas koncentrációja mellett – lassú légmozgás és alacsony hőmérséklet esetén az úgynevezett téli füstköd (téli szmog) előidézői. A szálló por felhalmozódását az intenzív nyári hőhullámok, a forró, száraz időjárás (pl. 2003-ban és 2006-ban) és az erdőtüzek (2003-ban) is okozzák. A PM10 és PM2,5 egészségkárosító hatásuk miatt a figyelem középpontjába kerültek. Ezen anyagok belélegzése számos szív- és légzőszervi betegség kialakulásáért felelős. A mutató a városok és egyéb emberi települések befogadóvá, biztonságossá, ellenállóképessé és fenntarthatóvá tételével kapcsolatos 11. SDG-cél, valamint az egészségre és a jóllétre vonatkozó 3. cél felé tett haladás nyomon követésére szolgálhat.

Elemzés

Az Európai Unióban a PM10 éves átlagos koncentrációjának határértéke jelenleg 40 µg/m3, ez alatt volt a lakosság átlagos kitettsége Magyarországon 2003 és 2023 között. Ebben az időszakban előfordultak a határt meghaladó értékek is egyes mérőállomásokon Magyarországon és az unióban egyaránt. A levegő legfeljebb 10 µg/m3 átmérőjű szálló porral való éves átlagimmissziója 2023-ban az éves határértéket egyik állomáson sem lépte át Magyarországon, azonban a miskolci Búza téri, a putnoki és a sajószentpéteri mérőállomáson a 24 órás határértéket (50 µg/m3) a mért esetek több mint 5%-ában meghaladta. Az unióban a PM2,5 éves átlagos koncentrációjának határértéke jelenleg 25 µg/m3, ezt Magyarországon 2023-ban egyik mérőállomáson mért érték sem haladta meg. A 15 µg/m3 értéknél csak a kazincbarcikai, a miskolci Búza téri, a sajószentpéteri és a várpalotai mérőállomáson mért értékek voltak magasabbak.

Nemzetközi kitekintés

2023-ban a magyarországi PM10-kitettség 18 µg/m3 volt. A lakosság a többi V4-es ország közül leginkább Lengyelországban (20 µg/m3), legkevésbé Csehországban (16 µg/m3) és Szlovákiában (17 µg/m3) volt kitéve a levegő PM10-szennyezettségének. A szomszédos országok közül Horvátország (22 µg/m3) rendelkezett a legmagasabb PM10-kitettséggel, Ausztria pedig a legalacsonyabbal (14 µg/m3). Románia és Szlovénia vonatkozó adata 21, illetve 18 µg/m3 volt. 2023-ban a PM2,5-kitettség Csehországban (11 µg/m3) volt a legalacsonyabb, Lengyelországban (14 µg/m3) a legmagasabb a V4-ek közül. Ez a mutató Magyarországon és Szlovákiában 12 µg/m3 volt. A szomszédos országok közül Romániában (14 µg/m3) volt a legkedvezőtlenebb ez az érték, Ausztriában (10 µg/m3) pedig a legkedvezőbb. Szlovéniában 13, Horvátországban 12 µg/m3 volt a mutató értéke.