Ellenállóképes infrastruktúra kiépítése, az inkluzív és fenntartható iparosítás támogatása és az innováció ösztönzése
Definíciók
A személyszállítás teljesítményét utaskilométerben fejezzük ki, amely alatt egy utas egy kilométerre történő szállítását, összesítve pedig az utasok által megtett távolság egészét értjük.
Relevancia
A 2011-ben jóváhagyott uniós közlekedéspolitikai célkitűzés szerint biztosítani kell, hogy 2050-re a 300 kilométert meghaladó személyszállítás nagyobbrészt vasúton bonyolódjon. A személyszállítás szerkezetének változtatása, közép-, illetve hosszabb távon pedig a környezetkímélőbb közlekedési módozatokra való átállás összhangban van a hazai stratégiai elképzeléssel.
Elemzés
Az összesített helyközi autóbuszos és vasúti személyszállítási teljesítmény 2004-től csökkenő tendenciát mutat egészen a 2009-es mélyponting, amikor a trend megfordult, és a teljesítmény a 2019-es évre megközelítette az ezredforduló körüli szintet, amely – a pandémiás helyzettel összefüggésben – 2020-tól ismét, és a korábbiaknál jelentősebben, csökkent. E két szállítási módozat összteljesítményén belül a vasúti személyszállítás aránya a 2000-es évek közepétől fokozatosan visszaesett. A legmagasabb, 47%-os, az uniós közlekedéspolitikai célt megközelítő részesedés még 2002-ben és 2004-ben volt megfigyelhető, majd az arány 2020-ra – több mint 10 százalékponttal – 34%-ra esett vissza. Ezt követően 2023-ig összességében 13 százalékpontos növekedés következett be, így az utóbbi évben a vasút részaránya 47% volt.
Nemzetközi kitekintés
2022-ben az Európai Unió (EU27_2020) tagállamai közül Hollandiában volt a legmagasabb a vasúti személyszállítás szárazföldön belüli aránya (80%), ezt követte Franciaország és Ausztria 68, illetve 63%-kal. Magyarország (34%) és a többi V4-ország 42-48%-os mutatója is elmaradt kissé a 48%-os uniós átlagtól. A vasúti közlekedéssel rendelkező tagországok közül Litvánia, Írország és Görögország zárták a listát.