Definíciók
A jövedelmi szegénységi arány megadja az adott ország mediánjövedelemének 60%-ánál kevesebb jövedelemmel rendelkező háztartásokban élők arányát a teljes népességre vetítve. A mediánjövedelmet úgy kapjuk meg, hogy jövedelmük alapján sorba rendezzük a személyeket, és az az összeg lesz a mediánjövedelem, amely alatt és fölött a sorba rendezés után ugyanannyi személy található. Tartós szegénységi arány: olyanok tartoznak ebbe a csoportba, akik a medián ekvivalens jövedelem 60%-ánál kevesebb jövedelemmel rendelkező háztartásokban éltek az adott és a megelőző három évből legalább két másik évben.
Relevancia
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megállapítja, hogy a leszakadó társadalmi csoportok és térségek kiemelt kezelése, a szegénység visszaszorítása a kormányzat részéről nemcsak az emberi erőforrások fejlesztése, hanem a társadalmi integráció szempontjából is fontos. A stratégia a jövedelemegyenlőtlenséget a nemzet állapotáról, fejlődéséről képet adó fontos mutatóként említi. A szegénység elleni küzdelem az Európa 2020 stratégiai dokumentumában is prioritásként szerepel. Különösen fontos a figyelem ráirányítása a veszélyeztetett társadalmi csoportok (munkanélküliek, szegények, fogyatékosok, betegek, romák stb.) jövedelmi helyzetére, hiszen náluk a többi társadalmi csoporténál jelentősebb a szegénység és annak kockázata. A keretstratégia szerint a szegénység vagy az etnikai alapú társadalmi kirekesztettség az egyik legsúlyosabb akadálya a szolidáris, tudásalapú, egészséges társadalom megteremtésének. Ezért komplex, többek között oktatási és képzési, egészségügyi, gazdaságfejlesztési, valamint lakhatási programok szükségesek. A jelenséget a jövedelmi szegénység relatív mutatója alapján vizsgáljuk, amely a legrégebbi az Európai Unió országai által használt közös mutatók közül.
Elemzés
A jövedelmi szegénységi arány 2015-től kezdődő többéves csökkenő trendjét a koronavírus-járvány okozta válság törte meg; 2021-ben 39 ezer fővel nőtt a jövedelmi szegénységben élők száma a megelőző évhez képest. A 2022. évi csökkenést követően 2023-ban és 2024-ben ismét emelkedett a szegények száma és aránya, amelynek elsődleges oka a jövedelmek vásárlóerejének csökkenése volt. 2024-ben a lakosság 14,7%-a élt a szegénységi küszöb alatt, ami 1,6 százalékpontos növekedést jelent 2023-hoz képest. A férfiak 13,8%-a, míg a nők 15,6%-a számított jövedelmi szegénynek 2024-ben. A korcsoportokat tekintve az átlagot a 65 éves és idősebbek szegénységi aránya haladta meg jelentősebb mértékben, ami 15,2-ről 24,6%-ra nőtt egy év alatt.
Nemzetközi kitekintés
A szegénységi arányt tekintve Magyarországon az EU-átlagnál kedvezőbb a helyzet. Az Európai Unióban 2023-ban a lakosság 16,2%-a élt a relatív jövedelmi szegénységi küszöb alatt. A szegénységi balansz meglehetősen stabil volt az EU-ban 2005 és 2010 között, 16,4, illetve 16,6% között ingadozott. 2011 óta azonban kismértékben növekedett, a legmagasabb arányt (17,3%-ot) 2015-ben és 2016-ban érte el. 2024-ben a szegénységi arány tekintetében az Európai Unió országai közül Észtország és Lettország (mindkettő 22,5%), valamint Románia (21,1%) voltak a legkedvezőtlenebb helyzetben. A legalacsonyabb értéket Csehországban (9,8%) és Dániában (11,8%) mérték.