Definíciók

A foglalkoztatásban, oktatásban és képzésben nem részt vevő fiatalok aránya mutató a vonatkozási héten nem dolgozó és a felvételt megelőző 4 hétben bármiféle (iskolarendszerű, illetve iskolarendszeren kívüli) oktatásban, képzésben részt nem vevő 15–24 évesek azonos korú népességen belüli arányát jelzi.

Relevancia

A fiatalok gyakrabban váltanak munkát, és a tanulmányok befejezését követően hosszabb idő alatt helyezkednek el a munkaerőpiacon, mint korábban. Az egyén és a társadalom számára is negatív hatással bír, ha a fiatalok a tanulmányok befejezése után nem tudnak rövid időn belül elkezdeni dolgozni, és hosszabb távon kiszorulnak mind a munkaerőpiacról, mind az oktatásból. Idővel gyengülnek, és akár elavulttá is válhatnak a megszerzett ismeretek, csökken a fiatalok önértékelése, ezek és a szakmai gyakorlat hiánya így egyre jobban megnehezítik a munka világába történő integrálódást.

Elemzés

2000-től a 2008-ban kezdődő gazdasági válságig a nem dolgozó, nem tanuló 15–24 évesek aránya jellemzően csökkenő tendenciát mutatott, 15,4-ről 11,5%-ra mérséklődött. Ezt követően erőteljes növekedés volt megfigyelhető, mely 2013-ban tetőzött, elérve a 2000-es szintet, majd ismét csökkent. Ezt a folyamatot a koronavírus-járvány 2020-ban egy évre megakasztotta, amikor a lezárások miatt az elhelyezkedés esélyei jelentősen romlottak. 2023-ban a mutató értéke 9,8% volt, amely 0,8 százalékponttal kedvezőbb a 2021-es értéknél. A 15–24 éves nők körében magasabb volt azok aránya, akik nem dolgoznak és nem is tanulnak. A nemek közötti különbség a vizsgált időszakban 6,4–1,7 százalékpont között mozgott, 2023-ban 2,5 százalékponton állt.

A fiatalabb, 15–19 éves korosztályban, tekintettel arra, hogy többségük még iskolarendszerű képzésben vesz részt, lényegesen alacsonyabb a ráta értéke (2023-ban 6,2%), a nők körében volt magasabb 1,6 százalékponttal. A középiskolai tanulmányokat jellemzően 20 éves korukig befejezik a fiatalok, így nem meglepő, hogy a 20–24 éves korosztályba tartozókra jellemző érték 2023-ban több mint kétszerese (13,3%) volt a fiatalabb korosztályba tartozókénak. A nemek közti különbség is számottevőbb volt, a férfiaknál 11,6%, a nők esetében 12,2% a ráta értéke.

A nem dolgozó és nem tanuló 15–24 éves fiatalok 61,9%-a nem is keresett munkát 2023-ban. Miközben a nők körében a gyermekgondozás és egyéb családi ok is döntő szerepet játszik abban, hogy nem keresnek munkát, addig a férfiaknál leginkább a megfelelő munkalehetőség hiánya, illetve betegség, fogyatékosság a fő ok.

Jelentősek a területi különbségek. A vizsgált időszak döntő részében Budapesten volt a legalacsonyabb a mutató értéke, 2023-ban Budapestet (3,9%) Nyugat-Dunántúl (6,5%), Közép-Dunántúl (7,7%) és Pest (7,9%) régió követte. Az elmúlt 23 évet tekintve Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön volt a legmagasabb ezen fiatalok aránya (2023-ban 16,7%, illetve 13,6%), mivel ezeket a régiókat magasabb munkanélküliség jellemzi, kevesebb a munkalehetőség, magasabb az alacsonyabb iskolai végzettségűek aránya, ami miatt sokan el sem kezdenek munkát keresni.

Nemzetközi kitekintés

Az Európai Unióban 2023-ban a 15–24 éves fiatalok 9,2%-a nem dolgozott, és oktatásban, képzésben sem vett részt. Arányuk jelentősen szóródik az unió tagállamai között, 11 tagországban haladta meg az EU-átlagot, Romániában volt a legmagasabb (16,5%), a skála másik végén pedig Hollandia állt 3,3%-kal. Uniós átlagban a 15–24 éves férfiak és nők között közel azonos arányban voltak azok, akik se nem dolgoztak, se nem tanultak.