Definíciók
A fogyasztóiár-index a lakosság (a háztartások) által vásárolt termékek, igénybe vett szolgáltatások fogyasztói árainak havonkénti átlagos változását mérő mutatószám. A harmonizált fogyasztóiár-index (HICP) az Európai Unió ajánlásait tükröző fogyasztóiár-index, számításának célja, hogy biztosítsa a nemzetközi összehasonlítást az unió tagországaiban.
Relevancia
A magas és ingadozó infláció komoly károkat okoz. A gazdaságnak, a fogyasztóknak és az üzleti vállalkozásoknak egyaránt hátrányos az árak instabilitása. Amennyiben az inflációs ráta ingadozik, azaz az árak változása időről időre jelentősen eltér, az bizonytalanságot eredményezhet. Az ingadozó és megjósolhatatlan inflációs ráták miatt a fogyasztók és a vállalkozások nehezebben tudnak hosszú távra tervezni, csökkenhet a megtakarítási szint, így romlik a piac hatékonysága. Az euró bevezetésére való felkészülés során az uniós tagállamoknak teljesíteniük kell a maastrichti szerződésben előírt konvergenciakritériumokat. Az egyik kritérium értelmében a tagállamok inflációs rátája nem haladhatja meg 1,5 százalékpontnál többel a három legjobban teljesítő EU-tagállam inflációs rátáját.
Elemzés
Az elmúlt három évtizedet tekintve az infláció a rendszerváltást követő években volt a legmagasabb. Az 1990-es évek második felétől folyamatosan lassult a fogyasztói árak éves növekedési üteme, 2000-ben hosszú idő óta először csökkent 10% alá az éves infláció mértéke. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat követő mintegy tíz évben, az infláció változékonyságában a világpiaci folyamatok mellett adó- és nem adójellegű kormányzati intézkedések játszották a legnagyobb szerepet, emellett számottevő volt a világgazdasági válság dezinflációs hatása 2009 és 2012 között. 2013 és 2015 közben a rezsicsökkentő rendelkezések, valamint az üzemanyagárak világpiaci folyamatok miatti nagymértékű csökkenése együtt jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a fogyasztói árak 2014-ben és 2015-ben is enyhén mérséklődtek. Az ezt követő években folyamatosan gyorsult az árnövekedés üteme, amelyben leginkább a többlépcsős jövedékiadó-emelések és a Magyarországon kívül más országokat is érintő kedvezőtlen időjárás és az afrikai sertéspestis éreztette hatását. 2020 tavaszán a koronavírus-járvány megjelenésével átalakuló globális piaci keresleti-kínálati viszonyok, a világméretű áru- és alapanyaghiány, majd a járványt követő időszakban a korlátozások enyhülésével megugró kereslet határozta meg leginkább a fogyasztói árak alakulását. Az újabb jövedéki-adó emelések és az olajárak folyamatos emelkedésével megugró üzemanyagárak hatása is jelentős volt. 2022-ben az ukrán–orosz konfliktus következtében kialakuló, az európai piacot érintő kereslet-kínálati egyensúlytalanságok és a kontinens energiaszükségletének ellátásával kapcsolatosan kialakult bizonytalanság leginkább az élelmiszerárakra, az üzemanyagárakra, valamint az energiaárakra hatott. Emellett a rendkívüli aszály, a magas alapanyag- és energiaárak, a kiskereskedelem esetében a növekvő beszerzési árak, valamint rezsi- és munkaerőköltségek mellett a szektort érintő különadók is nyomást gyakoroltak az árakra. A kormányzati árintézkedések, mint az árstop, illetve a rezsicsökkentő jogszabályok módosítása is jelentős hatással bírt. Mindezek eredményeként a fogyasztói árak 2022-ben átlagosan 14,5%-kal emelkedtek az előző évhez viszonyítva. 2023-ban – 25 éve nem látott mértékben – átlagosan 17,6%-kal emelkedtek az előző évhez képest. Az árak minden főcsoport esetében nőttek; átlag felett drágultak az élelmiszerek, a háztartási energia, illetve az egyéb cikkek és üzemanyagok. Az árstop 2023. augusztus 1-jei kivezetésével az érintett élelmiszer árucsoportok esetében dinamikusan emelkedtek az árak, azonban olyan termékek is voltak, amelyek ára jelentősen csökkent egy hónap alatt. A 2022-es évszázados aszályt követően 2023-ban a jelentősen megnövekedett hazai gabonatermés, továbbá a növekedő ukrán gabonaimport jelentősen mérsékelték a termelői árakat. A kenyér, a száraztészta és a péksütemények fogyasztóiár-indexe folyamatosan csökkent az év során. A 2022-es drasztikus áremelkedés után 2023-ban a tejtermelési költségek mérséklődtek; így 2023. januárjától kezdődően az ESL tej és a trappista tömbsajt ára is csökkeni kezdett. Az árstop által érintett 2,8%-os UHT-tej fogyasztói átlagára az árstop kivezetését követően enyhén növekedett. 2023 folyamán az enyhe időjárás és a lakosság fogyasztásának az új árakhoz történő alkalmazkodása miatt a háztartási energia ára csökkenő tendenciát mutatott, 2023 decemberében az elektromos energia átlagára 3,5, a vezetékes gázé 29,6%-kal csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Bár a kőolaj világpiaci ára 2023-ban már kisebb mértékben ingadozott, azonban a hazai üzemanyag-átlagárak ezt magasabb árszinten követték le, mint a 2022 decemberében kivezetett ársapkák előtt. 2023-ban az üzemanyagok éves fogyasztóiár-indexe 24,7%-kal emelkedett az előző évhez viszonyítva. A főcsoportok között a tartós fogyasztási cikkek körében volt tapasztalható a legmérsékeltebb áremelkedési dinamika, az éves fogyasztóiár-index 5,6%-ra csökkent. Ebben szerepet játszott a forint árfolyamának erősödése, az energiaárak stabilizálódása, valamint a kereslet csökkenése, és a válság következtében a háztartások fogyasztói szokásainak valószínűsíthető átalakulása. Éves szinten a szolgáltatások inflációja (13,2%) az 1999-es év óta nem tapasztalt szintre emelkedett 2023-ban átlagosan. A nagyobb élőmunka-igényű szolgáltatáscsoportokban az átlagot jelentősen meghaladó árdinamika volt tapasztalható. Ennek hátterében meghatározóan a – korábbi évek munkaerőpiacát is jellemző – szakképzett munkaerő hiánya, valamint az ebből és az általános inflációs környezet által generált megnövekedett bérigény állt. A hírközlési szolgáltatók 2023-ban – az energiaárak, illetve megnövekedett beszállítói és ellátási költségekre hivatkozva – ún. automatikus inflációkövető díjkorrekció bevezetéséről határoztak, aminek nyomán erőteljesebb drágulás következett be a hírközlés területén, szintén hozzájárulva a szolgáltatások inflációjának gyorsuló üteméhez.
Nemzetközi kitekintés
A harmonizált fogyasztóiár-index alakulását vizsgálva az Európai Unió tagállamaiban a 2022-es 9,2%-os növekedést követően 2023-ban átlagosan 6,4%-kal nőttek az árak az előző évhez viszonyítva az Európai Unió statisztikai hivatalának adatai alapján. Az unión belül Magyarország kivételével valamennyi tagállamban lassult a fogyasztói árak növekedésének üteme. Az uniós rangsorban a magyar infláció volt a legmagasabb. A közép-európai tagállamok többségében az uniós átlagot jelentősen meghaladó, 10% körüli mértékű áremelkedés történt, azonban a szomszédos országokban jóval alacsonyabb áremelkedéseket mértek, mint hazánkban. A nyugat-európai térséget a korábbi évhez hasonlóan alapvetően alacsonyabb infláció jellemezte. Az Európai Unió nyugati és keleti országai közötti inflációs különbséget részben a keleti tagállamok Oroszországból származó energiaimportnak való nagyobb kitettsége is magyarázza. Az Európai Unióban a 2022-es évhez hasonlóan legnagyobb mértékben a lakásszolgáltatás, víz, villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok költségei nőttek, ami elsősorban az energiaárak markáns növekedéséhez köthető. Átlag felett drágultak az élelmiszerek is, amelynek oka elsősorban az energiaárak és a termények, illetve nyers élelmiszerek drágulásával függ össze. Az élelmiszerek drasztikus drágulása, illetve az energiaárak növekedése a vendéglátással összefüggő szolgáltatások esetében is átlag feletti drágulást eredményezett az EU-ban 2023-ban.