Megfizethető, megbízható, fenntartható és modern energiához való hozzáférés biztosítása mindenki számára
Definíciók
Közel nulla energiaigényű épület: igen magas energiahatékonysággal rendelkező épület. A felhasznált közel nulla vagy nagyon alacsony mennyiségű energiának számottevő részben megújuló forrásokból kell származnia, beleértve a helyszínen vagy a közelben előállított megújuló forrásokból származó energiát is.1
A közel nulla vagy annál kedvezőbb energetikai besorolás pontos feltételeit részletesen szabályozza az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008 (VI.30) kormányrendelet és az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006 (V.24) TNM-rendelet.
Relevancia
Épületekkel kapcsolatos az Európai Unió teljes energiafogyasztásának 40%-a. Az energiafogyasztás csökkentése és a megújuló forrásból származó energia felhasználása az épületekben az unió energiafüggőségének és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez szükséges fontos intézkedések. A tagállamok nemzeti terveket készítenek a közel nulla energiaigényű épületek számának növelésére. Ezek a nemzeti tervek tartalmazhatnak az épületfajta szerint differenciált célokat is.2
Elemzés
Új építésű ingatlanok használatbavételének egyik jogszabályban előírt feltétele, hogy az épületről energetikai tanúsítvány készüljön. Az energetikai tanúsítvány olyan szabványosított mérnöki számítások eredménye, amely az épület szerkezete és az alkalmazott épületgépészeti eszközök alapján az épület potenciális energiafogyasztását más épületekkel összehasonlítható módon határozza meg. A hazai jogszabályok a vonatkozó EU-szabályokkal összhangban követelményértékeket és energetikaibesorolás-kategóriákat határoznak meg. Jelen indikátor a használatba vett BB vagy annál kedvezőbb energetikai besorolású épületeket összesíti. A hatályos hazai jogszabályok szerint 2024 júniusa után már csak BB vagy annál jobb besorolású, tehát közel nulla energiaigényű épületek használatbavétele lehetséges.
2016 és 2022 között növekvő számú és alapterületű, közel nulla energetikai besorolású új épületet vettek használatba. 2023-ban viszont az építési kedv visszaesésének következtében ezeknél a lakóépületeknél csökkenést regisztráltunk: számuk 12%-kal elmaradt az előző évitől. Az alacsony energiaigény és a megújuló energiafelhasználás a jövőbeni ingatlantulajdonos alapvető érdeke, hiszen ennek köszönhetően alacsonyabbak lesznek az épület energiaköltségei. A hitelintézetek „zöldhitel” konstrukciói szintén arra ösztönzik az építtetőket, hogy már most közel nulla energiahatékonyságú épületeket építsenek.
Az indikátor a 2016 és 2023 közötti időszakra vonatkozóan mutatja meg az adott évben tanúsított, új építésű, közel nulla energetikai besorolású lakó- és nem lakóépületek számát és alapterületét. A lakóépületek száma minden évben lényegesen meghaladta a nem lakóépületekét: az előbbieké 2022-ben mintegy 10-szer, de a csökkenés ellenére 2023-ban is több mint 7-szer annyi volt, mint az utóbbiaké. Az alapterületet illetően azonban jóval kisebb a két épülettípus közötti különbség: az utóbbi néhány évben az arányok jelentősen eltolódtak a nem lakóépületek irányába, 2023-ban a használatba vett épületeknél már mintegy 50-50%-os volt a megoszlás a két épülettípus között.