Definíciók

Az öntözött területek mezőgazdasági területen belüli aránya: az öntözött terület és a mezőgazdasági terület hányadosa. Az egy hektár mezőgazdasági területre kijutatott öntözővíz mennyisége: a kiöntözött vízmennyiség és a mezőgazdasági terület hányadosa.

Relevancia

A klímaváltozás hatásai miatt egyre fontosabbá válik az öntözés a mezőgazdaságban. A Vidékfejlesztési Program az elmúlt években kiemelt figyelmet fordított a vízgazdálkodás fontosságára. Az öntözés a biztonságos élelmiszerellátás alapja, amely egyfajta védekezési lehetőséget ad a megváltozott éghajlati körülmények miatt egyre gyakrabban és hosszabb ideig fennálló aszállyal szemben. Az öntözés a talaj nedvességtartalmának mesterséges úton történő pótlásával hozzájárul a száraz mezőgazdasági területek növényeinek megfelelő növekedéséhez és fejlődéséhez.

A vízkészletekkel kapcsolatos szakpolitikák és jogszabályok előirányozzák, hogy Európában fenntarthatóbb és integráltabb megközelítésre legyen szükség a vízkészletekkel való gazdálkodás terén. A Víz Keretirányelv (VKI) előírja a „fenntartható vízhasználat előmozdítását, amely a rendelkezésre álló vízkészlet hosszú távú védelmén alapul”.

Elemzés

Magyarországon az elmúlt tíz év során, csupán három évben volt kevesebb az öntözött területek nagysága 100 ezer hektárnál.

2023-ban olyan mennyiségű csapadék hullott, amire 9 éve nem volt példa. Ennek következtében 10%-kal kisebb volt az öntözött területek nagysága (119,2 ezer hektár), mint egy évvel korábban. A talaj vízigény pótlása csökkent, az egy hektárra kijuttatott öntözővíz mennyisége 222 m³/ha-ral (1124 m³/ha) volt kevesebb az előző évhez képest.

Az öntözött terület nagyságát nagyban befolyásolja az időjárás aktuális alakulása, a lehullott csapadék mennyisége, területi és időbeli eloszlása. Az öntözött területek mezőgazdasági területen belüli aránya 2014 és 2023 között 1,5 és 2,6% között változott. 2022-ben, a rendkívüli aszályos évben volt a legmagasabb.