Az egészséges élet biztosítása és a jóllét előmozdítása minden korosztály valamennyi tagjának
Definíciók
Az egészségi állapot jellemzésére a lakossági felvételekben leginkább elfogadott az egészség önértékelése (vélt egészség), vagyis a válaszadók egy ötfokozatú skálán – mely a nagyon jótól a nagyon rosszig terjed – határozzák meg egészségi állapotukat. A jövedelmi ötödök számításakor a háztartás nagyságát és összetételét is tekintetbe vesszük, és az egy főre jutó jövedelem értékével számolunk. A népességet az egy főre jutó jövedelem nagysága szerint növekvő sorba rendezve és öt egyenlő részre osztva, az egyes ötödökbe a népesség 20%-a tartozik, a legszegényebbek az 1., a leggazdagabbak az 5. ötödbe. A közölt adatok forrása az Európai Unió harmonizált jövedelemre és életkörülményekre vonatkozó felvétele (EU-SILC, European Union Statistics on Income and Living Conditions).
Relevancia
A vélt egészségindikátor az egészségi állapot (közvetetten életminőség) jellemzésére, mérésére szolgáló szubjektív mutató, az egyének saját egészségükről alkotott véleményén alapul. A mutató szoros kapcsolatban áll a tényleges egészségi állapottal és a jövedelmi helyzettel is.
Elemzés
2023-ban a felnőtt lakosság túlnyomó többsége (91%) elégedett volt egészségi állapotával, vagy legalábbis megfelelőnek tartotta azt. Egészségét jónak vagy nagyon jónak 65%-uk ítélte, ez az arány 2022-höz képest 2,1 százalékpontos növekedést mutat. A férfiak pozitívabban vélekednek saját egészségükről, noha a halálozási adatok és az egészségmagatartás vizsgálatából adódó eredmények is arra utalnak, hogy a nők alapvetően többet törődnek egészségükkel, és inkább élnek kockázatkerülő módon (a rendszeres dohányzás, az alkoholfogyasztás, a túlsúly vagy az elhízottság előfordulási gyakorisága a férfiak körében jelentősen magasabb). 2023-ban a férfiak 69, a nők 62%-a tartotta nagyon jónak vagy jónak egészségét. A nagyon jó anyagi helyzetűek nagyobb arányban állítják magukról, hogy kitűnő egészségi állapotnak örvendenek, mint az alacsonyabb jövedelműek. A magas jövedelműek körében mindössze 2,5% azok aránya, akik rossznak vagy nagyon rossznak ítélik egészségüket, míg az alacsony jövedelműeknél 19% az egészségükkel elégedetlenek aránya. Az egyén egészségmegőrzését és egészségtudatos magatartását befolyásolja az iskolázottság. A felsőfokú végzettségűek lényegesen jobbnak tartják az egészségüket, mint a csak általános iskolai vagy középfokú végzettséggel rendelkezők.
Nemzetközi kitekintés
Az EU-SILC-felmérés szerint 2023-ra megközelítette az európai átlagot az egészségi állapotukat nagyon jónak vagy jónak tartók aránya Magyarországon (65%, míg az EU27_2020 átlaga 68%). 2009 és 2019 között az uniós átlagtól való eltérés 8 és 12 százalékpont között ingadozott, majd a hazai érték emelkedő tendenciája és az uniós érték stagnálása következtében a különbség a 2019-es 10 százalékpontról 2023-ra 2,7-re csökkent. 2020-21-ben a környező országok többségében javult az egészségi állapot önértékelése, amely többek között azzal magyarázható, hogy a Covid19-járvány fényében egyéb egészségi problémák kevésbé súlyosnak tűnhettek. Bár 2022-től ezek közül több országban is stagnálni vagy csökkenni kezdett a vélt egészség értéke, Magyarországon kívül Csehországban, Horvátországban és Lengyelországban is meghaladja a 2023-ban mért érték a 2019-est.