Megfizethető, megbízható, fenntartható és modern energiához való hozzáférés biztosítása mindenki számára
Definíciók
Az indikátor a megújuló energiaforrásokból (víz, szél, nap, geotermikus energia, biomassza, biogáz, bioüzemanyagok, megújuló kommunális hulladék) termelt energia arányát határozza meg a teljes végső energiafelhasználáson belül. A víz- és a szélenergia csak villamosenergiaként hasznosul, a napenergiából viszont villamos és hőenergia egyaránt előállítható, az előbbihez napelem, az utóbbihoz napkollektor szükséges. A biogáz kategória tartalmazza a szennyvíztelepi gázt, a depóniagázt és az egyéb biogázokat. A biomassza és a kommunális hulladék megújuló része magában foglalja a tűzifát és egyéb szilárd bioenergia-hordozókat. A primer energia (elsődleges vagy alapenergia) olyan megújuló és nem megújuló energiaforrásból származó energia, amely nem esett át semminemű átalakításon vagy feldolgozási eljáráson. A szekunder (másodlagos) energia a primer energiából átalakított energia (pl. folyékony üzemanyagok, villamos energia).
Relevancia
Európában az energiaigény fokozatosan növekszik, eközben az energiaárak emelkednek, valamint ellátásbiztonsági nehézségek is felmerülhetnek. Az uniós energiapolitika három fő szempontot vesz figyelembe: az ellátásbiztonságot, a versenyképességet és a fenntarthatóságot. Célja a fosszilis energiahordozóktól való függés, valamint az emisszió – különösen az üvegházhatású gázok kibocsátásának – csökkentése. E célok megvalósítását szolgálta a 2009/28/EK uniós irányelv, miszerint 2020-ig a megújuló energiaforrások felhasználásának arányát 20%-ra kellett növelni a közösségi energiafogyasztásban. Az irányelv tagországi szinten is meghatározta az elérendő célértékeket, Magyarország esetében 13%-ot írt elő a teljes végső energiafelhasználáson belül. Hazánk Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében ennél magasabb, 14,65, míg a villamos energia vonatkozásában 10,90%-os arányt vállalt. A megújuló erőforrások használata, illetve az azokra való átállás jelenleg jellemzően többletköltségekkel jár a gazdasági szereplők számára. A támogatandó tevékenységek között hangsúlyos a zöldenergia előállítása. Ez a biomassza, a biogáz, a geotermikus, a víz-, a nap- és a szélenergia, valamint a mezőgazdasági melléktermékek energiafelhasználáson belüli arányának növelését jelenti. Ehhez a megújuló energiaforrásokhoz köthető technológiák támogatása, beruházások növelése szükséges.
Elemzés
Hazánkban 2004 és 2013 között a megújuló energia részesedése 4,4-ről 16,2%-ra emelkedett, 2012-ben és 2013-ban már meghaladta a 2020-ra kitűzött 14,65%-os célértéket. A 2013-as csúcsértékről 2018-ra 12,5%-ra csökkent, azóta hullámzóan alakult. A 2023. évi 17,4% a 2022-es évhez hasonlóan túllépte a kitűzött célt. A teljes energiatermelésen belül a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból termelt energia mennyisége 2005 és 2023 között megkétszereződött. A megújuló energiaforrásokat elsősorban a hő- és villamosenergia-termelésben, illetve kisebb részben bioüzemanyagként hasznosítjuk. A megújuló alapú energiatermelésünkben nagyon jelentős, bár az utóbbi években mérséklődött a biomassza dominanciája. A teljes megújuló termelésen belüli részesedése 2005 és 2023 között 91-ről 55%-ra esett vissza. A jelzett időszakban a legnagyobb bővülés a bioüzemanyagok termelését jellemezte, amely 0,1 PJ-ról 19,7 PJ-ra növekedett, részesedése pedig 0,1-ről 14,3%-ra. 2005 óta a biogázalapú energiatermelés részaránya 0,4-ről 2,7%-ra, a napenergiáé 0,1-ről 19%-ra emelkedett. A geotermikus energia hányada a 2014-es mélypont után emelkedni kezdett, 2023-ban újra 5% feletti volt. A vízenergia aránya csökkent (1,0-ről 0,6%-ra), habár a mennyiséget tekintve a termelése kis mértékben növekedett. Hazánkban a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból termelt villamosenergia mennyisége 2000 óta közel negyvenszeresére bővült. Ugyanezen idő alatt e megújuló alapú energia aránya a teljes felhasználásból 0,6-ről 20,2%-ra emelkedett. Termelése igazából 2003-tól vált intenzívvé a működési támogatások egyik formája és a kötelező átvételi rendszer (KÁT) ösztönző hatására. 2017. január 1-jétől a Megújuló Energia Támogatási Rendszer (METÁR) van érvényben, amely szintén a megújuló energiaforrásokból előállított villamosenergia támogatására szolgál. Az évek során a megújuló alapú termelés (és részarány) ingadozásai szorosan kötődtek a KÁT változásaihoz. Megújuló energiaforrásokból termelt villamosenergia mennyisége 2000 és 2023 között 243 gigawattóráról 9380 gigawattórára emelkedett. A termelésben a napenergia a legjelentősebb 74%-os részaránnyal. A biomassza energetikai hasznosítása 2014 óta csökkenő trendet követ, azonban még így is a második legnagyobb arányú, 12%-os részesedéssel, a szélenergia 6,9%-kal a harmadik.
Nemzetközi kitekintés
2022-ben a megújuló energiaforrásokból termelt energia az EU27_2020 teljes energiafelhasználásának 23,0%-át adta. A tagországok közül Svédországban volt a legmagasabb a megújuló energiaforrások hasznosításának aránya (66,0%), majd Finnország (47,9%) és Lettország (43,3%) következett. A magyarországi érték a hatodik legalacsonyabb volt, 7,8 százalékponttal elmaradva az uniós átlagtól. A megújuló energiaforrásokat legcsekélyebb mértékben Írország (13,1%), Málta (13,4%) és Belgium (13,8%) hasznosította.