Definíciók
A tartósan munkanélküliek a munkanélküliek azon speciális csoportját alkotják, akik legalább 12 hónapja keresnek aktívan állást, míg a nagyon tartósan munkanélküliek legalább 24 hónapja. A mutató a tartósan, illetve a nagyon tartósan munkanélküli személyek gazdaságilag aktív (a foglalkoztatott és munkanélküli) népességen belüli arányát jelzi. 2021. január 1-jétől a GYED, GYES mellett dolgozókon túl azok a – korábban inaktívnak vagy munkanélkülinek számító – személyek is foglalkoztatottnak minősülnek, akik a gyermekgondozási ellátás igénybevétele előtt dolgoztak utoljára, a távollét idején pénzbeli juttatásban részesülnek, és az ellátás igénybevételét követően visszatérhetnek korábbi munkahelyükre. A jogszabály bevezetése miatt törés van az érintett idősorokban, így közvetlenül 1998–2008 és 2009–2023 adatai hasonlíthatók össze. A módszertani változás eredményeként a nők foglalkoztatási mutatói jelentős mértékben módosultak.
Relevancia
A fenntartható fejlődés prioritásai között szerepel a társadalmi kohézió és ezzel párhuzamosan a foglalkoztatás javítása. A munkanélküliségben eltöltött idő hosszának emelkedésével romlanak az elhelyezkedés esélyei, növekszik a szegénység és kirekesztettség kockázata. Ezért célirányos programokat, személyre szabott szolgáltatásokat kell kínálni, hogy a munkanélküliek, különösen a tartósan munka nélkül lévők munkaerőpiaci (re)integrációja megvalósulhasson, és teljesüljön a fenntartható fejlődésben megfogalmazott inkluzív társadalom célja.
Elemzés
A rendszerváltást követően, a piacgazdaságra történő áttérés időszakában tömegek váltak munkanélkülivé. Egy részük ugyan aktív álláskeresőként megjelent a munkaerőpiacon, de a kedvezőtlen gazdasági helyzet nem tette lehetővé számukra az elhelyezkedést. Sokuk esetében ez egy-két évnél is hosszabb időszakot jelentett: ők a tartósan és a nagyon tartósan munkanélküliek. A tartós munkanélküliségi ráta a 15-74 évesek körében 1996-ig nőtt (5,2%), majd 2003-ig fokozatosan 2,4%-ra mérséklődött. Ezt követően lassú növekedésnek indult, 2008-ban pedig 3,6% volt a mutató értéke. A válság újabb löketet adott ennek a kedvezőtlen jelenségnek: nemcsak a munkanélküliek száma emelkedett gyorsan, hanem jelentősen hosszabbodott az álláskereséssel töltött idő is; aminek eredményeként a tartós munkanélküliségi ráta 2010-re 5,3%-ra emelkedett. Ezután folyamatosan mérséklődött a kedvező munkaerőpiaci folyamatokkal, fokozódó munkaerő-kereslettel összefüggésben, 2019-ben az elmúlt két évtizedben mért legalacsonyabb szintre, 1,1%-ra csökkent, és 2020-ban sem változott.
A koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások eredményeként megnőtt a rövid ideje munkát keresők aránya, hiszen a tavaszi hónapokban munkájukat elvesztők álláskeresőkként jelentek meg a munkaerőpiacon. Ennek hatására az év folyamán mérséklődött a tartós munkanélküliek aránya. A csökkenő tendencia 2021-ben megfordult, hiszen akik előző évben elveszítették munkájukat, és egy éven belül nem találtak állást, azok már tartós munkanélküliként jelentek meg. A 2021-es 1,3%-os ráta 2022-re 1,2%-ra esett vissza, majd 2023-ban kismértékben 1,4%-ra nőtt. 2023-ban a munkanélküliek 34%-a keresett állást egy éve vagy annál régebben, amely az előző évhez képest 0,5 százalékpontos növekedést jelent.
A férfiak és a nők rátája, illetve rátaváltozása 2003-tól kezdődően közel azonos mind értékében, mind tendenciájában, 2023-ban 1,5, illetve 1,4% volt. A munkanélküliek munkakeresésre fordított átlagos ideje mérséklődött, 2023-ban 11,6 hónap volt, 0,2 hónappal kevesebb, mint egy évvel korábban.
Nemzetközi kitekintés
A válság elmélyülését követően, 2008-tól a tartós munkanélküliségi ráta Magyarországon és az Európai Unióban egyaránt nőtt. Míg azonban a növekvő tendencia Magyarországon 2011-től megfordult, addig az unióban 2013-ig a tartósan munkát keresők arányának további folyamatos növekedése volt tapasztalható. A 2008 és 2011 közötti időszakban a magyar érték az unió tagországainak átlagos rátájánál magasabb volt, 2012 óta azonban alacsonyabb annál. Magyarország a 2023. évi, 1,4%-os értékével az uniós tagországok rangsorában a 10. helyen szerepelt. 2023-ban az EU27_2020 átlaga 2.1% volt, ugyanakkor a tagállamok között jelentős eltérések mutatkoztak – a legmagasabb tartós munkanélküliségi ráta Görögországot (6,2%), a legalacsonyabb pedig Dániát jellemezte (0,5%).