Definíciók
A települési szennyvíztisztítási index a települési szennyvízkezelés fejlettségének mértékét mutatja, figyelembe véve a tisztítási hatásfokot. A települési szennyvíztisztítás hatékonyságának jellemzésére az Eurostat által kifejlesztett átlagos súlyozó tényezőket alkalmaztuk: nem tisztított szennyvíz: 1,00; csak első fokozattal (mechanikai) tisztított szennyvíz: 0,86; második fokozattal (biológiai) tisztított szennyvíz: 0,49; harmadik fokozattal (nitrogéntől és foszfortól is) megtisztított szennyvíz: 0,00. A települési szennyvíztisztítási index 100%, ha nincs szennyvíztisztítás; és 0%, ha minden települési szennyvizet harmadik fokozattal tisztítanak meg.
Relevancia
A víziközmű-szolgáltatók kiemelkedő jelentőségű feladatot látnak el: a kezelésükre bízott szennyvízelvezető és -tisztító művek szakszerű üzemeltetésével csökkentik az élővizek terhelését, megóvják a vízkincsek minőségét, és védik a vízbázisokat. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia alapján szükséges a vállalati K+F, az innováció, az egyetemi alap- és alkalmazott kutatások támogatása a szennyvízgazdálkodás tekintetében is.
Elemzés
Magyarországon a települési szennyvíztisztítási index értéke 2000 és 2023 között 57 százalékponttal csökkent a magas hatékonyságú (legalább biológiai fokozatú) szennyvíztisztító telepek üzembe helyezésével. A települési szennyvíztisztítási index Komárom-Esztergom vármegyében a legalacsonyabb (10%), ezenkívül Pest és Fejér vármegyében (17% alatti) kedvező a helyzet. Az index értéke Tolna (38%) és Bács-Kiskun (43%) vármegyében a legmagasabb. A területi különbségek fő oka, hogy Budapest, Pest, Közép- és Nyugat-Dunántúl régiókban a legalább biológiai tisztítási fokozatú szennyvíztisztító telepekhez csatlakoztatott lakásokban élők becsült aránya magas (83–95%), ugyanakkor a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön ez az arány alacsony (72–75%). Az index 2023-as romlását az okozta, hogy a szennyvízelvezető rendszerek nem tudták megfelelően kezelni a rendkívüli esőzések során lehullott nagy mennyiségű csapadékot.