Definíciók

A foglalkoztatási arány a foglalkoztatottak népességhez viszonyított aránya. Foglalkoztatott az, aki a kérdezés hetét megelőző héten (az ún. vonatkozási héten) legalább 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett vagy rendelkezett munkával, de abban átmenetileg (pl. betegség, szabadság, ideértve a szülési szabadságot is) nem dolgozott.

A teljeskörűsítés 2018-tól kezdődően a 2022. évi népszámlálást is figyelembe vevő sarokszámrendszeren alapul. 2021. január 1-jétől a gyed, gyes mellett dolgozókon túl azok a – korábban inaktívnak vagy munkanélkülinek számító – személyek is foglalkoztatottnak minősülnek, akik a gyermekgondozási ellátás igénybevétele előtt dolgoztak utoljára, a távollét idején pénzbeli juttatásban részesülnek, és az ellátás igénybevételét követően visszatérhetnek korábbi munkahelyükre. Vagyis a munkájuktól gyermekgondozási ellátás igénybevétele miatt tartósan távol lévők. A jogszabály bevezetése miatt törés van az érintett idősorokban, így közvetlenül az 1992–2008 közötti, valamint a 2009 és azutáni időszak adatai hasonlíthatók össze. A módszertani változás eredményeként a nők foglalkoztatási mutatói jelentős mértékben módosultak

Romának azokat tekintjük, akik a munkaerő-felmérés során roma nemzetiségűnek vallották magukat. Az elemzés során a magukat romának vallók csoportját hasonlítjuk össze a magukat nem romának vallók csoportjával.

Relevancia

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia célként jelöli meg a társadalmi kohézió növelését, valamint a leszakadó csoportok integrációját. A romák foglalkoztatásban való részvétele – a magyar társadalom többi tagjának részvételi arányával összehasonlítva – jól mutatja az országunk legnépesebb nemzetiségi csoportját jellemző integráció mértékét.

Elemzés

A roma népesség – akiknek közel négyötöde legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezik, szemben a nem romákat jellemző kevesebb mint egyötöddel – az átlagosnál kisebb arányban és kevésbé előnyös pozíciókban van jelen a munkaerőpiacon. Az alacsony foglalkoztatási rátához az iskolai végzettség szerinti összetételen túl hozzájárul a roma népesség területi megoszlása. 2015 és 2023 között a romák munkaerőpiaci helyzete a nem roma népességével párhuzamosan alakult: 2015 óta alapvetően egyenletes növekedés volt tapasztalható, amely a járvány hatására megtört. A romák hátránya nem mérséklődött jelentősen, a roma és a nem roma népesség foglalkoztatási rátáinak különbsége 24 és 28 százalékpont körül alakult, 2023-ban 27 százalékpont volt. A romák munkanélküliségi rátája a 2015. évi 28%-ról 2019-re 17%-ra csökkent, az utóbbi években azonban ismét magasabb értékeket mutatott, 2023-ban 20% volt.

A férfiak és a nők foglalkoztatási rátája közötti különbség a magukat romának vallók körében lényegesen nagyobb, mint a népesség többi részében. A nők munkavállalását a nem roma családokra jellemzőnél nagyobb gyermekszám is korlátozza. 2023-ban a 15–64 éves roma férfiak 57%-a volt foglalkoztatott, a nőknek azonban csak 36%-a. Továbbra is igen kevés roma fiatal szerez szakmai végzettséget. A 18–24 éves roma fiatalok több mint 59%-a korai iskolaelhagyó volt 2023-ban, ami egyben magyarázatot nyújt arra, hogy körükben a se nem tanulók, se nem dolgozók aránya (NEET-ráta) több mint négyszerese a nem romákra jellemzőnek (38%).

A romák és a nem romák között jelentős és alig mérséklődő különbség, hogy az előbbieknél magas a kisebb foglalkoztatási biztonságot (és keresetet) eredményező foglalkoztatási formák aránya. A közfoglalkoztatás szerepe a romák munkához juttatásában – bár 2015 óta jelentősen csökkent – még mindig jóval meghaladja a nem romákra jellemzőt. 2023-ban a roma foglalkoztatottak 17%-a közfoglalkoztatottnak vallotta magát (2015-ben ugyanez az arány még 50% volt). Ettől nem független az sem, hogy minden harmadik roma foglalkoztatott 2023-ban határozott idejű szerződéssel dolgozott, miközben a nem romák esetében ez az alkalmazási forma 4,5%-ot tett ki. Az alacsony iskolai végzettségűek túlsúlyából következően a roma foglalkoztatottak majdnem fele egyszerű, képzettséget nem igénylő munkát végzett.

A foglalkoztatás növekedése és a munkanélküliség csökkenése azt eredményezte, hogy 2015 és 2023 között a foglalkoztatott nélküli háztartásban élő 18–59 évesek aránya a romák esetében – kisebb ingadozásokkal – 10 százalékponttal csökkent, de még mindig 19%, míg a nem romák esetében 4,3% volt.

A romák jelentős része az ország kedvezőtlen munkaerőpiaci helyzetű térségeiben és/vagy rossz közlekedési kapcsolat jellemezte községekben él, ahol nemcsak a helybeni munkalehetőség kevés, de ingázási távolságban sincs érdemi munkahelykínálat. 2023-ban a roma lakosság közel kétharmada Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön élt, míg a legkevesebben a dunántúli régiókban és Pest megyében laktak.