A városok és egyéb emberi települések befogadóvá, biztonságossá, ellenállóképessé és fenntarthatóvá tétele
Definíciók
Olyan lakás vagy üdülő, ami a közműves csatornahálózatba, közüzemi, illetve közüzemi-jellegű szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt ingatlan.
Relevancia
A közüzemi szennyvízelvezetés (csatornázás) Magyarországon viszonylag későn, a 19. század végén kezdett csak kialakulni. Ehhez a lendületet – sok más európai országhoz hasonlóan – a folyton vissza-visszatérő járványok okozta pusztítás adta. A közüzemi csatornahálózat kiépítését megelőzően a csatornák jellemzően egyszerű, nyílt árkok voltak, általában az utca közepén. Ez az előzmény, valamint az egészségtudatosság és a higiénia hiánya természetszerűleg fertőzésekhez vezetett. A század utolsó évtizedében kezdték el kialakítani – számos szempontot figyelembe véve – az átfogó, tervezett közüzemi csatornahálózatot.
Elemzés
Magyarországon a szennyvízgyűjtő hálózat fejlődése a 20. század folyamán viszonylag lassan ment végbe, 1990-ben a hazai lakások mindössze 41%-a csatlakozott a közüzemi szennyvízgyűjtő hálózathoz. Ebből eredően az el nem vezetett, tisztítatlan szennyvíz jelentős talaj-, felszíni és felszín alatti vízszennyezést okozott. A csatornázás fejlődése a 2000-es évek elején kapott nagyobb lendületet, az évtized végére megduplázódott az 1990. évi arány. 2009-ben már több mint 3,1 millió háztartásban volt elérhető a közüzemi csatornahálózat. A 2010-es évek elején azonban megtorpant ez a lendület, és a következő másfél évtizedben is csak mérsékeltebb ütemben folytatódott a szennyvízgyűjtő hálózatra rákötött lakások számának emelkedése. A 2023-as adatok szerint több mint 3 millió 848 ezer hazai lakásnak volt csatlakozása a gyűjtőhálózathoz, amely az adott évben nyilvántartott, mintegy 4 millió 604 ezer lakásnak a 84%-a.