Definíciók
A foglalkoztatottal nem rendelkező háztartásban élők mutatója az adott népességcsoporton belül azok arányát mutatja, akik olyan háztartásban élnek, amelynek egyetlen tagja sem foglalkoztatott (vagyis minden háztartástag gazdaságilag inaktív vagy munkanélküli). A mutató számításánál az ILO módszertanának megfelelően nem vesszük figyelembe azokat a háztartásokat, amelyekben kizárólag 18–24 éves diákok élnek.
Relevancia
A foglalkoztatott nélküli háztartásokban élők kilátásai kedvezőtlenek, a kirekesztődés kockázata nagy. Az érintett társadalmi csoportokban nagyobb az esélye a hátrányok átörökítésének, a fenntarthatóság szempontjából elkerülendő a szegénység újratermelődése.
Elemzés
A 2000-es évek első felében a vizsgált (0–59 éves) népesség több mint egytizede élt olyan háztartásban, amelynek egyetlen tagja sem volt foglalkoztatott, vagyis megélhetése biztosítására munkából származó jövedelem nem állt rendelkezésre. 2008-ban a korábbi évek stagnáló, enyhén csökkenő tendenciáját megtörte a nemzetközi pénzügyi válság, ill. annak reálgazdasági következményei, és ezek hatására jelentősen emelkedett mind a 18–59 éves felnőttek, mind pedig a 0–17 éves gyermekek érintettsége: a felnőttek körében 2009–2010-ben érte el a legmagasabb arányt (13%), a gyermekek esetében 2011-ben (15%). 2012-től a munkaerőpiaci folyamatok kedvező alakulása következtében permanens javulás tapasztalható. Ebben kezdetben a közfoglalkoztatás játszott jelentős szerepet, később már az elsődleges munkaerőpiacon bekövetkezett változások is hozzájárultak a csökkenéshez. A kedvező tendenciát 2020-ban a koronavírus-járvány ugyan megszakította, de releváns változást sem a gyermekek, sem pedig a felnőttek körében nem idézett elő. 2020-ban a felnőttek 5,6, a gyermekek 5,2%-a élt foglalkoztatott nélküli háztartásban, miközben egy évvel korábban 5,5, illetve 4,9%-uk. 2021-ben, a foglalkoztatás járvány utáni fellendülésének köszönhetően ismét kedvezően alakult ez a mutató, melynek eredményeként korábban nem látott szintre csökkent a foglalkoztatott nélküli háztartásban élő felnőttek (4,8) és gyermekek (4,7%) aránya. Ez a tendencia 2022-ben tovább folytatódott, a 18–59 évesek körében 4,6 míg a 0–17 éves korcsoportban 4,2%-ra esett vissza az arányuk. 2023-ban a felnőttek körében 0,1 százalékponttal, míg a gyermekeknél 0,5 százalékponttal emelkedett a ráta értéke.
A 18–59 éves nők és a férfiak érintettségében markáns különbségek nem mutatkoznak, 2023-ban a férfiak 4,8 míg a nők 4,6%-a élt foglalkoztatott nélküli háztartásban. A két nemet jellemző értékek közelítenek egymáshoz, az ezredforduló közeli, kb. 2 százalékpontos különbség 2023-ra 0,2 százalékpontosra csökkent.
Területi vonatkozásban jelentős eltérések figyelhetők meg. 2021-ben a legkedvezőtlenebb mutatóval Észak-Alföld rendelkezett, helyet cserélve az elmúlt évtized leghátrányosabb helyzetű régiójával, Észak-Magyarországgal. A válság munkaerőpiaci következményei mindkét régiót erőteljesen érintették, ennek csúcspontja Észak-Magyarországon 2012-ben volt, amikor 29,8%-ot tett ki azoknak a 18 éven aluli gyermekeknek az aránya, akik olyan háztartásban éltek, ahol nem volt egyetlen foglalkoztatott sem. Nagyrészt a közfoglalkoztatás kiterjesztésének köszönhetően 2017-re ez az arány a felére csökkent, ennek ellenére a területi egyenlőtlenségek továbbra is látványosak. A jelenséget azonban nemcsak a foglalkoztatottság területi különbségei, hanem a háztartások eltérő demográfiai jellemzői is befolyásolják. A munkaerőpiaci szempontból hagyományosan jobb adottságokkal jellemezhető Budapest és Pest, valamint Nyugat- és Közép-Dunántúl régiókban az arány 5% alatti – Nyugat-Dunántúl régióban csupán 1,6% –, miközben azokban a térségekben, ahol a munkához jutás esélye kedvezőtlenebb, és a családokban átlagosan több gyermeket nevelnek, ennek többszöröse. A legkedvezőtlenebb mutatóval rendelkező régióban, az Észak-Alföldön, a 18 éven aluliak 8,5 %-a élt foglalkoztatott nélküli háztartásban 2023-ban.
Nemzetközi kitekintés
A világjárvány egyik hatása a munkahelyek elvesztése, emiatt az uniós tagországok nagyobb részében 2020-ban nőtt a foglalkoztatottal nem rendelkező háztartásban élők aránya. 2023-ban az EU27 átlaga a 18–59 évesek körében 8,1%, a 18 év alatti gyerekeknél 8,0% volt; az előbbi 2020-hoz képest 1,2, az utóbbi 1,1 százalékponttal csökkent. 2023-ban Magyarországon a 18–59 évesek körében 2,8, a 18 év alattiaknál pedig 3,2 százalékponttal volt alacsonyabb a foglalkoztatott nélküli háztartásban élők aránya, mint az EU27 átlaga. Ezzel mindkét korcsoportban a harmadik legjobb helyet foglaltuk el az uniós rangsorban.