A városok és egyéb emberi települések befogadóvá, biztonságossá, ellenállóképessé és fenntarthatóvá tétele
Definíciók
Kezelt hulladék: egy adott ország területén kezelt bármely anyag vagy tárgyak összessége, amely(ek)től birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy köteles, beleszámítva a kezelés céljára külföldre exportált hulladék mennyiségét, kihagyva azonban az importált hulladékot. Hulladékkezelés: hasznosítási vagy ártalmatlanítási (lerakás, hulladékégetés) műveletek, ideértve a hasznosítást vagy az ártalmatlanítást megelőző előkészítést (előkezelést) is. Az újrafeldolgozás olyan hasznosítási művelet, amely során a hulladékot termékké vagy anyaggá alakítják akár annak eredeti használati céljára, akár más célokra. Ez magában foglalja a szerves anyagok feldolgozását, de nem tartalmazza az energetikai hasznosítást és az olyan anyaggá történő feldolgozást, amelyet feltöltési műveletek során használnak fel (2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról).
Relevancia
A fenntartható fejlődés egyik legfontosabb eleme a keletkezett hulladék mennyiségének csökkentése. A hulladékhierarchia szerint környezeti szempontból a legjobb megoldás az újrahasználat, illetve az újrafeldolgozás. Az újrahasználatra történő előkészítés és az újrafeldolgozás magában foglalja az anyagában történő hasznosítást és a komposztálást is.
Elemzés
A települési hulladék kezelési eljárásai között Magyarországon 2005 és 2018 között folyamatosan növekedett az újrafeldolgozás aránya. A javuló tendencia 2018-ban érte el az eddigi legmagasabb értéket (37,2%-ot). Az ezt közvető két évben átmeneti visszaesés következett be. Ebben az időszakban a koronavírus-járvány miatt ugyanis a hulladékudvarok és az újrahasználati központok nyitvatartását korlátozták, ezért a lerakással ártalmatlanított hulladék mennyisége és részesedése megnőtt. Az újrafeldolgozás részaránya 2022-ben a 2021. évi emelkedést követően csökkent.
Nemzetközi kitekintés
Az Európai Unió országai között jelentős a különbség a települési hulladék újrafeldolgozási arányában. 2022-ben az újrafeldolgozás aránya Németországban volt a legmagasabb (69%), míg Romániában a legalacsonyabb (12%). Magyarországon ez az arány 33%, mintegy 16 százalékponttal volt alacsonyabb, mint az uniós átlag.