Definíciók

A halálokok szerinti csoportosítás a Betegségek Nemzetközi Osztályozása X. Revíziója alapján készült. Az egyes európai országok összehasonlításához a korösszetétel-hatás kiküszöbölésével számított standardizált halálozási arányszámot, azaz az Eurostat standard európai népességének kormegoszlásával súlyozott nyers halálozási arányszámot alkalmaztuk. A standard népesség azt a közmegegyezéssel létrehozott korcsoportos bontású alapértelmezett populációt jelenti, amelynek súlyozásával összehasonlíthatóvá válnak a mortalitási arányszámok, kiküszöbölve a népesség eltérő koreloszlásából fakadó torzítását.

Relevancia

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia alapján a halandóság csökkentésében a cél a közép-európai átlaghoz való felzárkózás, ezzel párhuzamosan pedig a betegségteher túlnyomó részét adó, jelentős mértékben az életmódtól függő krónikus, nem fertőző megbetegedések számának csökkentése, az egészségkockázatos magatartásformák arányának, valamint a környezeti kockázati tényezőknek a mérséklése. Egyéni szinten ehhez az egészségtudatos életmód járulhat hozzá. A kormányzat az egészségügyi ellátórendszer modernizációjával, népegészségügyi, prevenciós programok és szűrések indításával, illetve az egészséges életmód népszerűsítését célzó tevékenységek támogatásával tehet a javulás érdekében.

Elemzés

Magyarországon 2023-ban a legtöbb ember a keringési rendszer betegségeiben halt meg, gyakoriságukat tekintve ezután a daganatok következtek. E két haláloki csoport az összes halálozás 73%-át teszi ki. A légző- és az emésztőrendszer betegségei, továbbá az erőszakos eredetű halálokok, valamint a fertőző és élősdiek okozta betegségek az összes halálozás 15%-át jelentik. 2023-ban a halálozások 12%-áért az egyéb halálokok voltak felelősek. 2000 és 2023 között a haláloki struktúrában a legjelentősebb változást utóbbiak számottevő emelkedése okozta. Ez a 2020-ban megjelenő koronavírus-járványnak tulajdonítható, amely 2020-ban az összes halálozás 6,4, 2021-ben már 16, 2022-ben 5,6, 2023-ban 1,4%-át okozta. Emelkedett a fertőző és a légzőrendszer betegségei általi halálozások száma, míg jelentősebb javulás az erőszakos halálokoknál és az emésztőrendszer betegségeinél történt. Kisebb mértékben a keringési rendszer betegségeiben és a daganatok következtében elhunytak aránya is csökkent.

2000 és 2023 között a százezer lakosra jutó halálozási arányszám értéke a nőknél a férfiakéhoz képest nagyobb mértékben emelkedett. A két nem haláloki struktúrája nagyon hasonló, a különbség az egyes haláloki csoportok egymáshoz viszonyított százalékos arányaiban van. A férfiak körében 2023-ban magasabb volt az erőszakos okokban, az emésztő- és légzőrendszer betegségeiben, valamint a daganatos megbetegedésekben és az egyéb halálokokhoz tartozó koronavírus-járványban elhunytak aránya. A nők között pedig sokkal gyakrabban vezettek halálhoz a fertőző és élősdiek okozta betegségek, a keringési rendszer betegségei, valamint a koronavírus-járvány nélküli egyéb halálokok. A régiók közötti különbségek növekedtek. A 2000 óta eltelt időszakban Budapest, Pest régióban és Nyugat-Dunántúlon visszaesett, a többi régióban emelkedett a százezer főre vetített halálozási arányszám. Budapest régióban több mint 12%-ot meghaladó a csökkenés, míg Közép-Dunántúlon közel 12%-os emelkedés volt tapasztalható. A régiók haláloki struktúrája nagyon hasonló, csak kisebb eltérések vannak a haláloki csoportok egymáshoz viszonyított értékeiben.

Nemzetközi kitekintés

A magyar haláloki struktúra hasonló a fejlett egészségi kultúrájú európai országokéhoz. A fejlettebb országokhoz mért többlethalandóság abból adódik, hogy a vezető halálokokban többen és korábban halnak meg, mint másutt. Magyarország standardizált halálozási arányszáma 2021-ben nőtt az előző évhez képest, így az egyik legmagasabb az uniós országok között. Hazánkban százezer lakosra 823-mal több halálozás jutott, mint a legjobb helyen álló Spanyolországban.

A magyar nők és férfiak standardizált mutatói, a fertőző betegségek okozta halálozások kivételével, a kiemelt haláloki főcsoportok mindegyikében magasabbak, mint az EU országainak többségében. 2021-ben a keringési rendszer betegségeiben meghalt magyar nők arányszáma három és félszerese, a daganatos betegségeké több mint másfélszerese, az emésztőrendszeri és a légzőrendszeri közel másfélszerese volt a referenciaként szolgáló spanyolországi nőkének. A magyar férfiak haláloki mutatói is hasonló mértékben múlták felül a spanyolországi férfiakét. Ugyanakkor 2012 óta kisebb megszakításokkal, de folyamatosan csökken a keringési rendszer betegségeiben és a daganatoknak tulajdoníthatóan elhunytak arányszáma Magyarországon mindkét nem esetében, azonban a többi országnál is hasonló tendencia figyelhető meg, aminek következtében az országok közti különbségek tartósan fennállnak.