Definíciók

A tápanyagmérleg a trágyázással és az egyéb módon a talajba került és a termeléssel onnan kivont tápanyagoknak a különbsége. A mérleg beviteli oldalának meghatározó összetevője a műtrágyákkal bejuttatott tápanyag. A kiviteli oldalt a termés mennyisége határozza meg, de jelentős mértékben függ az adott év időjárási viszonyaitól is.

A mutató értékelésénél kiszámításra kerül a bruttó és a nettó mérlegadat is, míg az előbbi a talajba juttatott összes tápanyagmennyiség összege, addig az utóbbinál levonásra kerül a párolgás során a légkörbe visszajuttatott tápanyagmennyiség.

Relevancia

A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégia (2013) céljai között szerepel a biodiverzitás megőrzése mellett a talaj termőképességének, valamint az ökoszisztéma erőforrásainak megtartása. Az elemmérlegeken keresztül képet kapunk a talaj tápelemállapotának változásáról, illetve a növények számára fontosabb ásványi anyagok forgalmáról. A talajadottságokhoz alkalmazkodó talajerő-utánpótlás azért különösen fontos, mert az állóvizekbe került túlzott mennyiségű nitrogén eutrofizációt, a vizek algásodását okozza. Ha a mérleg valamely tápanyag esetében tartósan és jelentős mértékben pozitív, akkor magas a tápanyag-kimosódás és az ebből következő vízszennyezés kockázata. A hosszabb ideig tartó negatív mérleg pedig az alkalmazott mezőgazdasági gyakorlat fenntarthatóságával kapcsolatos lehetséges problémákat jelzi, ami a talaj kimerüléséhez és így a termésátlag csökkenéséhez vezet. A szervetlen és a szerves trágyák alkalmazása nitrogén-dioxid és ammónia légköri szennyezőanyag-kibocsátást is eredményezhet, ami pedig az ÜHG-kibocsátás szempontjából releváns tényező.

Elemzés

Az Eurostat/OECD módszertana alapján számított adatok szerint hazánkban 2000 óta a műtrágyával bevitt nitrogén mennyisége ingadozó. A nitrogénbevitel legnagyobb részét 2023-ban a nitrogénalapú műtrágyák képezték. A nitrogénmérleg értékét nemcsak a kijuttatott szerves- és műtrágyamennyiség befolyásolja, hanem az adott területen termesztett növények nitrogéntermelő és -felvevő képessége. A mezőgazdasági területek nitráthasznosítása abban az esetben lesz hatékony, ha a kijutatott ásványi anyag mennyisége közel azonos a betakarításkor eltávolított és a növény által felvett mennyiséggel. Magyarországon az egy hektárra jutó nettó nitrogénmérleg 2023-ban 18 kg/ha-t ért el.

A nitrogénnel ellentétben a foszfor kevésbé mobilis, így a talajban maradt felesleg évről évre akkumulálódik, növelve a talaj oldható tápanyagtartalmát.

Magyarországon 2000 és 2023 között a talajok foszformérlege a legnagyobb értéket 2003-ban (3,14 kilogramm/hektár) és 2007-ben (2,69 kilogramm/hektár) érte el. Azonban e mutató a legtöbb évben negatív vagy közel nulla volt. Ez akár a termelés fenntarthatóságát is veszélyeztetheti.