Megfizethető, megbízható, fenntartható és modern energiához való hozzáférés biztosítása mindenki számára
Definíciók
A primer (elsődleges vagy alap) energia megújuló és nem megújuló energiaforrásból származó energia, amely nem esett át semminemű átalakításon vagy feldolgozási eljáráson. A szekunder (másodlagos) energia a primer energiából átalakított energia (pl. folyékony üzemanyagok, villamos energia). Kiadványunkban a nukleáris energiát hazai termelésűnek tekintjük, amely egyaránt magában foglalja az atomerőművi villamos energiát, valamint a közvetlen hőhasznosítást. A megújuló és a hulladékból termelt energia összetevői: biogáz, biomassza, bioüzemanyag, víz, szél, geotermikus energia, napkollektorral termelt hőenergia, fotovoltaikus villamos energia, valamint kommunális és ipari hulladék.
Relevancia
A primerenergia-felhasználás a társadalom és a gazdaság energiaigényét fejezi ki. A környezeti fenntarthatóság és a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében általános cél a fajlagos energiafelhasználás csökkentése.
Elemzés
Magyarországon a fajlagos, egy főre jutó primerenergia-felhasználás (az ezredfordulót követően 2,2–2,6 kőolajegyenérték-tonna/fő között hullámzott, majd) 2023-ban visszatért a 2000. évi értéknek megfelelő 2,3 kőolaj-egyenérték tonnára. Ezen időszak során a felhasználás energiaforrások szerinti összetételében végig a földgáz dominált, legmagasabb részesedését 2003-ban érte el 45,1%-kal, 2023-ban ez az adat a 29,3%-ra mérséklődött. Jelentősen visszaesett a szén és széntermékek felhasználása (15,3%-ról 3,7%-ra), míg a megújulók és a hulladékok együttes részesedése 3,3%-ról 14,6%-ra bővült.
Nemzetközi kitekintés
2022-ben a legmagasabb fajlagos primer energiafelhasználással jellemezhető uniós tagállamok Luxemburg, Finnország, valamint Belgium és Svédország voltak (123, 94, illetve 44 és 43%-kal az uniós átlag fölött), míg a legalacsonyabb értékekkel Málta, Románia, Portugália és Görögország bírt (49, 41, illetve 36, 34%-kal a közösségi átlag alatt). Magyarország értéke az uniós átlag 88%-a.