Definíciók

Felsőfokú iskolai végzettségűeknek azokat tekintjük, akik diplomát szereztek valamely felsőoktatási intézményben (ideértve az egyetemek alap-, mester- és osztatlan képzéseit, a régi rendszerű egyetemi és főiskolai képzéseket, valamint a doktori végzettségeket is).

Relevancia

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia (2013) célként jelöli meg az oktatásban eltöltött idő növelését, valamint az oktatási rendszer szelektivitásának csökkentését. Azt, hogy a fenti cél elérése felé mennyi előrelépés történt, jól mutatja a felsőoktatási végzettséggel rendelkezők arányának változása.

Elemzés

Magyarországon a 15–74 évesek 25,1%-a rendelkezett felsőfokú iskolai végzettséggel 2023-ban. Ez az arány a 25–34 éves korcsoportnál 30,1%-ot tett ki. 2000 óta a felsőfokú végzettséget szerzők aránya (2015–2017 közötti időszakot kivéve) folyamatosan nőtt. 2022-ben és 2023-ban a mutató értéke csökkent, amire hatást a 2020–2021-es járványhelyzet gyakorolt. Ebben az időszakban a felsőoktatásba jelentkezők létszáma az elmúlt évek legalacsonyabb értékét eredményezte, így ezzel a felsőfokú végzettségűek arányát is befolyásolta. 2023-ban a 15–74 éves nők körében magasabb volt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya (28,6%), mint a férfiak esetében (21,5%). 1992-ben még a férfiak körében mértek magasabbat (nők: 8,7%, férfiak: 10,9%), azóta viszont az arány nagyobb mértékben emelkedett a nőknél. A 25–34 évesek korcsoportjában már 1992-ben is nagyobb arányban rendelkeztek felsőfokú végzettséggel a nők (14,9%), mint a férfiak (13,2%). A nemek közötti eltérés 2023-ra még nagyobb lett, a ráta értéke a nők esetében 36,5, a férfiaknál pedig 24,1% volt.

Az ország régiói közül Budapest válik el legélesebben mind az átlagtól, mind a többi régiótól. A 15–74 (48,3%) és a 25–34 éves korcsoportban (60,9%) a felsőfokú végzettségűek aránya majdnem kétszerese az országos arányoknak. Ez a helyzet 2000 óta változatlan. A vidéki régiókat – Pest vármegye kivételével, amely közelíti és olykor meghaladja az országos mutatót – konzekvensen a hazai átlagnál alacsonyabb mutatók jellemezték az elmúlt húsz évben, mindkét korcsoportban.

Nemzetközi kitekintés

A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az EU-ban jelentősen nőtt 2004-hez képest.

2023-ban Magyarországon a felsőfokú végzettségűek aránya a 15–74 éves népességben (25,1%) az uniós átlag (29,4%) alatt maradt. A tagállamok között ezzel Magyarország a 21. helyen állt. A legmagasabb arányt Írország (44,5%), Luxemburg (44,0%) és Ciprus (43,3%) képviselte. Finnországgal (és a 2000-es évek második felétől Lettországgal) kiegészítve, ezekben az országokban volt konzekvensen a legmagasabb ez az arányszám az elmúlt 15 évben. 2004-hez képest a felsőfokú végzettségűek arányának legnagyobb növekedését Luxemburgban, Írországban és Litvániában mérték.

A 25–34 évesek körében – mely korosztály kiemelten érintett az elmúlt két évtized oktatási expanziójában – Magyarország 30,1%-os aránya továbbra is elmaradt az uniós átlagtól (43,1%). 2023-ban a legmagasabb aránnyal Írország, Ciprus és Luxemburg rendelkezett, a mutató legnagyobb növekedését pedig Luxemburgban, Máltán és Lettországban mérték 2004-hez viszonyítva.