Definíciók

A szándékos emberölés sértettjeinek százezer főre vetített adatai kapcsán kizárólag azon emberölés és erős felindulásban elkövetett emberölés cselekmények sértettjeit vettük figyelembe, amely sértettekhez rögzített cselekmények a bűncselekmény stádiuma szerint befejezettnek tekinthetők. Az emberölés abban az esetben befejezett, ha a sértett halála bekövetkezett. Az adatok (figyelemmel arra is, hogy a mutató a szándékosan elkövetett cselekmények statisztikai adataira terjed ki) nem tartalmazzák az emberölés előkészületével, valamint gondatlan alakzatával kapcsolatos eseteket sem.

Az adatok forrása az Egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika (ENyÜBS). A rendszer adatainak alapvető sajátossága a követő („output”) jelleg. A követő jellegű adatgyűjtés során az adatok akkor kerülnek rögzítésre, ha a nyomozó hatóságok, illetve az ügyészség a bűncselekmény kapcsán statisztikai adatszolgáltatást megalapozó eljárási döntést hoztak (például: felfüggesztés, vádemelés), amelyhez kapcsolódóan a statisztikai adatszolgáltatás megtörtént. Ezek az adatállományok ennek megfelelően nem azt mutatják be, hogy hány bűncselekmény történt a vizsgált évben, és az adott évben történt cselekményeknek hány sértettjük volt, hanem azt, hogy hány cselekmény kapcsán történt jogi döntés, és ennek kapcsán hány esetben történt meg a statisztikai adatszolgáltatás. Az ENyÜBS 2023. évi adatállományába került regisztrált bűncselekmények 37,8%-át követték el 2023-ban.

Relevancia

A fenntartható fejlődés témakörének szerves része a biztonság (anyagi, köz- és egzisztenciális). Az itt ismertetett mutató hozzátesz ahhoz a képhez, amelyet egy társadalom lakosainak biztonságáról, konkrétabban a közbiztonságról alkothatunk.

Elemzés

Összességében megállapítható, hogy a Magyarországon elkövetett szándékos emberölések sértettjeinek száma, valamint utóbbi százezer főre vetített értéke 2013-tól csökkenő tendenciát mutat, ebben egyedül a 2022. év számított kivételnek. Ahogy a vizsgált időszak során bármikor, úgy 2023-ban is lakosságarányosan a férfiak váltak nagyobb számban szándékos emberölés áldozatává, de százezer lakosra vetítve ez az érték még mindig nem éri el az 1 főt (férfiak: 0,84; nők: 0,66 sértetté válás).

Az adatok kapcsán további következtetésekre juthatunk, ha a sértettek korcsoport szerinti bontását is figyelembe vesszük. Ez alapján megállapítható, hogy bár a legtöbb évben a gyermekkorú és fiatalkorú sértettek aránya alacsonyabb a 18 év feletti korosztályba tartozóknál, 2023-ban mégis a 14–17 éves fiatalkorúakra jutott lakosságarányosan a legtöbb sértetté válás, százezer főre 1,02-es értékkel. Ezzel párhuzamosan 2023-ban a fiatal felnőttek lakosságarányosan jóval kevésbé estek szándékos emberölés áldozatául, 2013 óta a legkisebb értéket most regisztrálták a 18–23 éves korosztályban (0,28 fő/100 ezer lakos). A bűncselekményi statisztika szempontjából felnőttnek számító 25–59 év közötti korosztály adata hasonló maradt a 2020 óta megfigyelt arányokhoz (0,88), ahogy az idősek esetében továbbra is 1 fő alatt (0,75) maradt a százezer lakosra vetített szándékos emberölések sértetté válásainak a száma.

Az adatok forrása: Egységes nyomozóhatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika (ENyÜBS).