Definíciók

Az egész életen át tartó tanulás mutatója a felvételt megelőző 4 hétben bármiféle (iskolarendszerű, illetve iskolarendszeren kívüli) oktatásban, képzésben részt vevő 25–64 évesek azonos korú népességen belüli arányát jelzi.

Relevancia

Az egész életen át tartó tanulás indikátora a népesség tanulási, továbbképzési aktivitásáról ad képet. A fejlett piacgazdaságokban az oktatás, képzés egyre ritkábban fejeződik be az iskolarendszerből való kilépéssel, a szakképesítés megszerzésével. A fenntartható társadalmakban a folyamatos technológiai fejlődés szükségszerűvé teszi a képzésbe való többszöri bekapcsolódást, a rendszeres továbbképzést, a gazdasági szerkezet átalakulásával járó szakmaváltást. Az egyén egész életen át tartó tanulási folyamata a gazdaság által megkövetelt változó igényekhez való alkalmazkodását szolgálja. Mindemellett átfog minden olyan tervszerű tanulási tevékenységet, amelynek célja ismeretek szerzése, illetve készségek és kompetenciák fejlesztése. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia (2013) az egész életen át tartó tanulás ösztönzése mellett a fenntarthatóság értékeinek és gyakorlatának megjelenését is fontosnak tartja a tanulmányok teljes folyamatában.

Elemzés

Magyarországon 2000 és 2002 között a 25–64 éves népességen belül 3% körül alakult az oktatásban, képzésben résztvevők aránya, amely a 2003-as kiugrás után 2007-ig évi 4% körüli szinten stagnált, majd 2012-ig 3% alá csökkent. A 2015-ben végrehajtott módszertani változtatás¹ a mutató értékében szinteltolódást eredményezett, ezért a 2014 utáni adatok a korábbiakkal csak korlátozottan összehasonlíthatók. 2016 és 2019 között az oktatásban, képzésben résztvevők aránya enyhén csökkenő tendenciát mutatott, majd 2020-ban – összefüggésben a koronavírus-járvány miatt bevezetett intézkedésekkel – visszaesett. A járvány első és második hullámának idején a személyes találkozások korlátozása miatt elmaradt – nagyrészt iskolarendszeren kívüli – képzéseket az online tér nyújtotta lehetőségek nem tudták ellensúlyozni. 2023-ban az oktatásban, képzésben résztvevők aránya a 25–64 éves népességen belül (9,5%) 1,6 százalékponttal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

2023-ban a nők 10,6%-a, a férfiak 8,5%-a vett részt oktatásban, képzésben, ami az elmúlt éveket tekintve az egyik legnagyobb különbség a nemek között.

Az oktatásban, képzésben résztvevők aránya Budapesten volt a legmagasabb (14,2%), ahol a mutató értéke egy év alatt 5,8 százalékponttal nőtt. Országos átlag feletti értékkel rendelkezik Budapest mellett Dél-Dunántúl (11,6%) és Észak-Alföld (9,8%) is. 2022-höz képest emelkedett a részvételi arány, de nem érte el az országos átlagot a Közép-Dunántúlon (7,1%), Pest régióban (7,6%) és a Dél-Alföldön (9,2%). A részvételi arány a Nyugat-Dunántúlon (6,0%) enyhén csökkent, Észak-Magyarországon pedig stagnált a mutató értéke (8,5%).

Nemzetközi kitekintés

A lakosság tanulási, továbbképzési aktivitása eltérő az Európai Unió tagállamaiban. A koronavírus-járvány és az ennek okán bevezetett korlátozások a tagországok túlnyomó többségében a felnőttoktatásban, képzésben való részvétel visszaesését eredményezték 2020-ban, 2021-re azonban visszaállt a korábbi évekre jellemző szintre. 2023-ban az EU-ban átlagosan a 25–64 évesek 12,8%-a vett részt oktatásban, képzésben. A részvételi arány Svédországban volt a legmagasabb (38,8%), Bulgáriában pedig a legalacsonyabb (1,4%). Magyarország az utolsó harmadban foglal helyet. A nők oktatásban, képzésben való részvétele – csakúgy, mint hazánkban – uniós szinten is meghaladta a férfiakét.