Tartós, befogadó és fenntartható gazdasági növekedés, teljes és termelékeny foglalkoztatás és méltányos munka elősegítése mindenki számára
Definíciók
A külföldön született népesség teljes népességhez viszonyított aránya egy adott időpontban megmutatja, hogy a magyarországi népesség hány százaléka született az országhatáron kívül. Ez a mutató megfelelő a bevándorlás komplexitásának megragadására, hiszen nemcsak a hazánkban élő külföldi állampolgárok adatait tartalmazza, hanem azokét is, akik honosítás útján szerezték meg a magyar állampolgárságukat, és a nemzetközi határok átlépését követően váltak a magyarországi lakónépesség részévé.
Relevancia
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia célként jelöli meg egy olyan bevándorlási politika kidolgozását, amely foglalkozik azzal is, hogy szükséges-e az elöregedő népesség pótlása, illetve fontos feladatként jelöli meg a bevándorlók esetleges integrációs nehézségeinek vizsgálatát.
Elemzés
A 2024. január 1-jei magyarországi népesség 7,1%-a született külföldön, ez az arány egy évvel korábban 6,8, 2011-ben pedig 4,4% volt. A nem Magyarországon születettek két nagy csoportra oszthatók: 64%-uk magyar állampolgársággal rendelkezik, kibocsátóterületük jórészt a szomszédos országok; 36%-uknak viszont kizárólag külföldi állampolgársága van. A külföldi állampolgárok csoportján belül az ukránok száma a legmeghatározóbb, de Németországból, Kínából, Szlovákiából és Romániából is nagyobb arányban érkeztek hazánkba. A határainkon kívül született magyar állampolgárok esetében a romániai születésűek emelkednek ki, de az Ukrajnában, Szerbiában és Németországban születettek aránya is számottevő. A külhoni születések aránya folyamatosan növekszik. Ez egyrészt a külföldi állampolgárok egyre inkább növekvő pozitív vándorlási egyenlegével, másrészt a külföldön honosított magyar állampolgárok 2017 óta enyhén csökkenő, de továbbra is számottevő bevándorlásával magyarázható. A más országokból származók legmagasabb arányban Budapesten élnek, 2024. január 1-jén a fővárosiak 13%-a született Magyarországon kívül. Hasonlóan magas arány jellemző Csongrád-Csanád (8,0%), Győr-Moson-Sopron (7,9%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (7,7%) vármegyére. A legkisebb a hányaduk Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok (egyaránt 3,3%), továbbá Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben (3,4%). A külföldön születettek kormegoszlása kedvezőbb a teljes hazai népességénél, mivel 2024. január 1-jén 69%-uk tartozott a gazdaságilag aktív, 15–59 éves korcsoportba, míg a teljes népességen belül ennél kisebb hányaduk, 59%-uk.
Nemzetközi kitekintés
A külföldről származók aránya jelentős eltéréseket mutat az egyes uniós országok között. 2023. január 1-jén a 27 tagállamból álló Európai Unió népességének 13%-a érkezett más országokból, ez közel kétszerese a magyarországi értéknek. A külföldön született népesség aránya 16 tagállamban haladta meg az EU-átlagot. Közülük is kiemelkedik Luxemburg 50%-os arányszámmal, majd sorrendben Málta, Ciprus, Írország és Ausztria következik 20% feletti értékekkel. A legalacsonyabb arányszámokat a kelet-közép-európai szomszédjainknál találjuk. Szlovákiában, Romániában, Bulgáriában és Lengyelországban 4% alatti a külföldön születettek aránya, míg Csehországban Magyarországhoz hasonlóan 7%.