Definíciók

Az áruszállítás teljesítménye árutonna-kilométerben mért adat (egy tonna árunak egy kilométerre történő elszállítása). Az áruszállítás a közút, a vasút, a vízi, a csővezetékes és a légi áruszállítás teljesítményadatait (árutonna-kilométer) tartalmazza. A közúti áruszállítás adatai az országban regisztrált járművek belföldi és nemzetközi teljesítményét egyaránt magukban foglalják.

Relevancia

A 2011-ben jóváhagyott uniós közlekedéspolitikai célkitűzés szerint 2030-ra a 300 kilométernél hosszabb távolságú közúti árufuvarozás 30%-át, 2050-re pedig 50%-át más közlekedési módoknak, például a vasúti vagy a vízi közlekedésnek kell átvállalnia. A hazai stratégia szerint is cél a közlekedés összetételének változtatása, közép-, illetve hosszabb távon a környezetkímélőbb közlekedési módozatokra való átállás. A teherforgalomban a közúti forgalom helyett a vasúti és a vízi közlekedést segítheti a környezeti költségeket jobban tükröző tarifaképzés, logisztikai központok kiépítése, azaz a közlekedési alágazatok közös rendszerbe szervezése, összehangolása. A vasútnál a korszerű technológiák alkalmazása, a pontosság, megbízhatóság növelése a cél.

Elemzés

Magyarországon a közúti áruszállítás dominanciája jellemző az áruszállításban, nincs érdemi elmozdulás a környezetet kevésbé terhelő szállítási módozatok felé. 2023-ban az áruszállítás tonnakilométerben mért teljesítményéből a közút 67, a vasút 21, a vízi szállítás 2,6 és a csővezetékes szállítás 9,9%-kal részesedett. A vasúti módozat részaránya 2010 és 2020 között 4,6 százalékponttal emelkedett az áruszállításon belül. 2020-ban a koronavírus-járvány következtében a vasút átmenetileg növelni tudta részesedését a közúti áruszállítás kárára, a teljesítmény növekedését alapvetően az átlagos szállítási távolság hosszabbá válása okozta, 2023-ban a vasúti részesedés nem haladta meg a 2020-ban elért részesedést.

Nemzetközi kitekintés

2022-ben az Európai Unió (EU27_2020) tagállamai közül továbbra is a Baltikum országai rendelkeznek a legmagasabb vasúti áruszállítás-részesedéssel az áruszállítás teljesítményéből (Lettország: 53%, Litvánia: 46%).

A legalacsonyabb vasúti áruszállítási aránnyal Írország (0,75%), Görögország (2,28%) és Spanyolország (4,27%) rendelkezett.