Tartós, befogadó és fenntartható gazdasági növekedés, teljes és termelékeny foglalkoztatás és méltányos munka elősegítése mindenki számára
Definíciók
Azok a háztartások tartoznak a nagyon alacsony munkaintenzitásúak közé, amelyekben a munkaképes korú tagok (18–64 évesek) lehetséges munkaidejük kevesebb mint 20%-át töltötték munkával a kérdezést megelőző évben.
Relevancia
Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa, 2020 stratégia bevezetése óta a szegénységet az Európai Unió valamennyi tagállamában egységes mutatószámrendszer alapján számolják. A fő indikátor a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség aránya (AROPE; At Risk of Poverty or Social Exclusion) mérőszám, amely együttesen vizsgálja a jövedelmet, az anyagi nélkülözést, valamint a munkaerőpiaci kirekesztődést. Ez utóbbit a nagyon alacsony munkaintenzitás mutatójával mérjük. Az indikátort 2021-től kezdődően kisebb módosítással számolja az Eurostat, a vizsgált személyek felső korhatárát pedig 59-ről 64 évre emelték. A revízió célja az volt, hogy az indikátor a nyugdíjkorhatárhoz igazodjon.
Elemzés
Magyarországon 2020-ig a munkaerőpiaci helyzet több éve megfigyelhető tartós javulásának köszönhetően, folyamatosan csökkent a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élők aránya. 2020-ban a koronavírus-járvány következtében megtorpant a javuló trend, és 2022-ig növekedett a munkaszegények aránya, majd azt követően ismét csökkent.
2023-ban a 0-64 évesek 4,9%-a élt nagyon alacsony munkaintenzítású háztartásban. A korcsoportokat tekintve a 0–17 évesek 5,0%-a, a 18–24 éves fiatalok 4,0%-a, míg a középkorúak 4,3%-a élt 2023-ban munkaszegény háztartásban. A 60–64 évesek körében magasabb volt a munkaszegény háztartásban élők aránya, 2023-ban 13,0%-ot tett ki.
Nemzetközi kitekintés
Az uniós átlagnál továbbra is kedvezőbb a mutató értéke, Magyarország az alacsony munkaszegénységű országok közé tartozik. Az Európai Unióban 2023-ban a legmagasabb arányban Belgiumban (10,5), Németországban (9,9%) és Dániában (9,8%), a legalacsonyabb arányban pedig Máltán (3,6%), Szlovéniában (3,8%), valamint Lengyelországban és Luxemburgban (3,9%) élt a lakosság nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban.