Definíciók

A kutatás-fejlesztés olyan, módszeresen folytatott alkotómunkát jelent, amely a meglévő ismeretanyag bővítésére szolgál – beleértve az emberről, a kultúráról és a társadalomról szerzett ismereteket egyaránt –, valamint arra, hogy ezt az ismeretanyagot új alkalmazások kidolgozására használják fel. A kutatás-fejlesztési ráfordítások, valamint a K+F-tevékenység mérésére, nemzetközi összehasonlítására használt legelterjedtebb mutatószám a GDP százalékában fejezi ki a (falakon belüli) K+F-ráfordítások összegét. A (falakon belüli) K+F-ráfordítás, a K+F-költség és a K+F-beruházás áfa nélküli együttes összege, bármilyen hazai vagy külföldi forrásból is származik, függetlenül attól, hogy a pénzforrás eredetileg kutatásra, fejlesztésre vagy más célra állt rendelkezésre. A kutatás-fejlesztési tevékenység beruházásainak környezettel kapcsolatos társadalmi-gazdasági célok szerinti meghatározásakor abból kell kiindulni, hogy mi az elért eredmény, függetlenül a kutatás-fejlesztés tárgyától. A környezettel kapcsolatos társadalmi-gazdasági célokhoz tartozik többek között:

• a szennyezések olyan ellenőrzése, amelynek célja a szennyeződés azonosítása és a szennyeződés forrásának és okának elemzése;
• minden szennyezés, ideértve a szennyeződés környezetben való szétszóródását és annak hatását az emberekre, a fajokra (faunára, flórára és a mikroorganizmusokra), valamint a bioszférára;
• olyan monitoring létesítmények fejlesztése, amelyeket valamilyen szennyező anyag mérésére használnak;
• mindenfajta szennyeződés kiküszöbölése és azok elleni védelem mindenféle környezetben;
• az atmoszféra és az éghajlat védelme;
• a bennünket körülvevő levegő védelme;
• a szilárd hulladék kezelése;
• a környező vizek, a talaj és a felszín alatti vizek védelme;
• a zaj és rezgések kezelése;
• a fajok és az élőhelyek védelme;
• a természeti csapások elleni védelem;
• a radioaktív szennyeződések kezelése.

Relevancia

Európában a K+F-kiadások aránya elmarad a legjelentősebb globális versenytársak, mindenekelőtt az Amerikai Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea értékeitől, ez elsősorban a vállalkozások alacsony beruházási szintjének tulajdonítható. Az európai országoknak javítaniuk kell az üzleti szféra K+F-be történő beruházásaira vonatkozó feltételein, amely lehetővé teszi, hogy az innovatív megoldások eljussanak a piacra. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia szükségesnek tartja az innovációs ráfordítások növelését, és a kormány számára ajánlást fogalmaz meg, miszerint a vállalati K+F+I (kutatás+fejlesztés+innováció) támogatásával a kormány nemcsak a környezeti fenntarthatósághoz, hanem a hazai kis- és középvállalkozások fejlődéséhez is hozzájárulhat. Mindez erősítheti a hazai vállalkozások versenyelőnyét, ami a többi nemzeti tőke tekintetében is kedvező hatásokkal járhat.

Elemzés

Magyarországon a környezeti kutatás-fejlesztési beruházások GDP-hez viszonyított aránya 2016-ig meglehetősen hullámzóan alakult. 2023-ban az előzetes adatok alapján a környezeti célú K+F-beruházások értéke a GDP 0,003%-át érte el, hasonlóan a tavalyi évhez, viszont jóval elmaradt az ezt megelőző évekétől.